Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
IX. Gyermekmenedékházak létesítése a kisdedóvási törvény megjelenése után Szatmár vármegyében
menházi költségelőirányzat teljesen hamis. Elég csak arra rámutatnom, hogy amíg az óvodánál felveszi a fűtést, világítást, addig a téli menháznál azt elhagyja. Ó be szereti a szegény népet, ha annak menházba járó gyermekeit fázni hagyja és sötétbe talán azért, hogy ne lássa, hogy fázik. 7-er. Alapítók 6 000 frt, azaz tizenkétezer koronán felüli ajándékot szántak a városnak kulturális célra, ezen nemes szándék elé akadályt gördíteni nem más, de az amit a panyolai ember úgy nevez, hogy csábultság..." 114 Úgy a képviselő-testületi tag a határozati javaslat elkészítésénél, kimunkálásánál, mint az adakozó az alispánhoz intézett fellebbezése összeállításánál - mint intellektuelek - igyekeztek a tőlük telhető minden meggyőző érv felsorakoztatására. Úgy tűnik, hogy nagy csatazaj lehetett körülöttük. A vitát Szatmár megye közönségének Nagykárolyban 1894. április 26-án tartott rendes közgyűlésen hozott 162. számú határozata döntötte el. A határozat így hangzik: Mátészalka község képviselőtestületének 1893. november 18-án kelt határozta, mely szerint a kisdedóvoda mellőzésével egy állandó községi gyermekmenhely felállítása határoztatott el, - a törvény kívánalmainak megfelelőleg hozatván - az általános választmány véleményével megegyezőleg - Szálkai Sándor fellebbezésének figyelmen kívül hagyásával, indokainál fogva helyben hagyatik..." 115 Ezzel elhárult minden akadály az állandó gyermekmenhely létesítésének útjából. 1900-ban azonban már állami kisdedóvodája is volt Mátészalka nagyközségnek. A mátészalkai községi képviselőtestület 1904. április 5-én (16. számú határozat) kimondta az állami óvodának a gyermekmenhellyel történő egyesítését. A község határozatában kimondta, hogy a község által eddig községi pótadóból fenntartott állami gyermekmenhelyet az állami óvodával egyesíteni óhajtja és e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez már előzetesen beadott kérvényre érkezett 12651-1903- számú miniszteri leirat alapján kötelezőleg kijelentette, hogy a két intézménynek egy épületben leendő egyesítése esetén az állami óvoda épületénél szükséges építkezéseket és berendezéseket saját költségén és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyandó terv szerint foganatosítani fogja. Továbbá gondoskodni fog az állami óvoda épületének jó karbantartásáról és tisztaságáról. Végül kötelezi magát arra, hogy az állandó gyermekmenhely fenntartására eddig fordított készpénzbeli összeget úgy mint: az óvóné fizetésére és lakbérére 800 koronát, a dajkák fizetésére pedig 300 koronát, összesen tehát évenként 1100 koronát az állam rendelkezésére bocsátja és ezen határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett felterjeszti..." A törvényhatósági bizottság felülvizsgálta az idézett községi határozatot, s az állandó választmány véleményével egyezőleg jóváhagyta, miután a község állami óvodájának és gyermekmenhelyének egyesítése a helyi viszonyok figyelembevételével az óvodai intézmény tökéletesbítését óhajtja elérni. A gyermekmenhelynek az állami óvoda épületébe történő beköltözése valóban fejlődésként könyvelhető el. 114 Uo. mint 112. 115 Uo. mint 112.