Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

IV. A debreceni állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermekek Szabolcs vármegyébe történő kihelyezése a második világháború után

Természetesen minden elhelyezett gyermek után a gyermekmenhely a kormány által megállapított gondozási díjat az elhelyezést vállaló családok részére biztosította. Ezen kívül még különféle közellátási kedvezményben is részesültek. A 3ó 167/1946. I. 3. számú rendelet azokat a kedvezményeket sorolta fel, amit azok a nevelőszülők vagy leendő nevelőszülők kaptak, akik állami gyermekmenhelyi gyermeket tartottak, vagy fognak tartani gondozásukban. Közismert, hogy a második világháború utáni évek beszolgáltatási kötelezettségei mennyire megnyomorították a lakosságot. Sokszor még a vetőmagjuk sem maradt meg a családoknak. A jóvátételi kötelezettséggel együtt ez a teher elviselhetetlenné vált, A nevelőszülők a következő kedvezményeket kapták: - A gazdálkodó beszolgáltatási kötelezettségének alapját képező szántóföld területéből minden 1934. február 1. és 1946. június 30. között született menhelyi gyermek után fél kataszteri holdat le kellett számítani. (10 400/1946. K. M. r. M. K 52.) - A gazdálkodó minden menhelyi gyermek után búzából, rozsból vagy kétszeresből évi 200 kg vámőrlésre volt jogosult. (10 750/1946. K. M. sz. r.) - A gazdálkodónak, ha tizenkét évesnél fiatalabb menhelyi gyermeket tartott, tejbeszolgáltatási kötelezettségét napi fél literrel csökkenteni kellett. (12 040/1946. K. M. sz. r. M, K. 43.) - A gazdálkodó háztartása zsír szükségletére levágható sertések számának, valamint a levágott sertések után beszolgáltatandó zsírmennyiség megállapításánál a háztartásához tartozó állami gyermekmenhelyi gyermeket, mint családtagot kellett figyelembe venni. (10 750/1946. K. M. sz . r.) A miniszter, minden közületre nézve kötelező legkisebb teljesítménynek előírta, hogy minden község (körjegyzőség) legalább két-két, minden megyei város legalább 5-10, és minden th.j. város legalább tíz-húsz gyermek elhelyezését biztosítsa, A rendeletből kiérzik a népjóléti miniszter felelősségérzete a kallódó, ellátatlan gyermekek sorsa iránt. Az üres államkassza mellett sok lehetősége nem volt a hathatós intézkedések megtételére. A meghirdetett akció eredményét havonta kellett jelenteni a népjóléti minisztériumhoz. Nyíregyháza város területén 1946. április hó folyamán tizenhét családnál tizennyolc állami menhely kötelékébe tartozó gyermek elhelyezése lett biztosítva,

65 az egész Szabolcs vármegye területén pedig 1946. július hónapban összesen 839 menhelyi kiskorú kapott elhelyezést nevelőszülőknél, Ezt megelőzően, illetve követően természetesen a kihelyezett gyermekek számában a dolog természeténél fogva ingadozás volt tapasztalható. Szabolcs vármegye alispánjának 1947 november 1-től - 1948 március 31-ig terjedő időre készített jelentése szerint ez időben az állami gyermekmenhely által kihelyezett gyermekek száma 1 587 fő volt,

66 ami pedig mintegy duplája az 1946. évinek. Ebben a számban minden valószínűség szerint az összes menhelyi gyermek benne van, tehát nemcsak azok, akiket a 65 SZSZBML. XXIII. 2. C. VII.36/1946. 66 SZSZBML. XXIV 551. 251/1946.. XXI. 5. 175/1949 16. p.