Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

IV. A debreceni állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermekek Szabolcs vármegyébe történő kihelyezése a második világháború után

1. Szabolcs vármegyébe kihelyezett összes gyermekek száma Szabolcs vármegyében az összes kihelyezett gyermekek száma 1946. augusztusában járási, városi bontásban a következőképpen alakult:

62 - dadái alsó járás: Polgár százhuszonhat, Tiszadada hat, Tiszadob kettő, Tiszaladány négy gyermek, - dadái felső járás: Ibrány kettő, Buj négy gyermek, - kisvárdai járás: százöt gyermek, - ligetaljai járás: Nyírbéltek egy, Nyírmihálydi két gyermek, - nagykállói járás: kétszázharmincnyolc gyermek, - nyírbátori járás: nincs adat, - nyírbogdányi járás: Demecser négy, Kótaj három, Oros kettő gyer-mek, - nyírbaktai járás: Apagy három, Baktalórántháza három, Nyírmada öt, Nyírkércs kettő, Ófehértó három, Ramocsaháza kilenc, Rohod egy, Vaja hét gyermek, - tiszai járás: Gyüre kilenc, Kopócsapáti tizennégy, Mándok három, Tornyospálca kettő, Tuzsér három gyermek, - Nyíregyháza város: százhatvanegy gyermek. A Szabolcs vármegyébe kihelyezett 724 gyermek kb. egyharmada a nagykállói járás területére jutott. Erre a telepre volt a legtöbb gyermek kihelyezve, amit valószínűleg a megyeszékhely közelsége is befolyásolt. Ehhez a jó szervezőkészséggel rendelkező Bartha Matild járási szociális titkár munkája is hozzájárult. Itt is külön telepfelügyelőnő működött éppen úgy, mint más gyermektelepeken. A dadái alsó járás területére a kihelyezett gyermekek 18 %-a, a kisvárdai járás terültére a gyermekek 14 %-a jutott. Kisvárdán Korchma Sarolta volt a telep felügyelő. Munkáját Sándor Erzsébet járási szociális titkár ellenőrizte. Nyíregyházán a gyermekek 22 %-a volt a gyermektelepre kiadva, többségük a tanyabokrokban élő parasztgazdákhoz. A menhelyi telepeken lévő gyermekek száma állandó mozgásban volt, mert egyes gyermekeket a telepről beszállítottak a menhely központi épültébe, másokat pedig kihoztak onnan. Ez a mozgás, változás a menhelyek 1901-ben történő létesítése óta megvolt, Molnár Erik népjóléti miniszter alapvető feladatnak tartotta a gyermekvédelem megszervezését 1946-ban. Körrendeletében (20 721/1946. 1/3. számú) leszögezte 100 000 magyar gyermeket fenyeget a teljes elzüllés, vagy biztos pusztulás veszélye, ha az állam, az önkormányzatok és a társadalom együttes erővel nem gondoskodik a segítés azonnali eszközeivel..."

65 Felhívta a polgármestereket, alispánokat, hogy a rendelkezésre álló szervezési lehetőségek teljes igénybevételével kövessenek el mindent, hogy ,.. Legrövidebb időn belül minél több állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermek elhelyezését és gondozását biztosítsák..."

64 62 SZSZBML. XXIV 551. 173/1976., XXIV 551. a.42/1946.. XXIV. 551. ad.18/1946., XXIV 551 6/1946., XXIV. 551. 44/1946., XXIV 551. 19/1946., XXIV 551. 61/1946., XXIV 551. 249/1946. j.szt.sz., XXIV. 551. 49/1946. 63 SZSZBML. XXII. 2.C. VII. 36/1946. 64 Uo. mint 63.