Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
IV. A debreceni állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermekek Szabolcs vármegyébe történő kihelyezése a második világháború után
A DEBRECENI ÁLLAMI GYERMEKMENHELY KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ GYERMEKEK SZABOLCS VÁRMEGYÉBE TÖRTÉNŐ KIHELYEZÉSE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN A második világháború az ország területén lévő kilenc gyermekmenhelyet csaknem szétverte, többségük romokban hevert. Felszerelési tárgyaikat a német és szovjet csapatok, illetve a lakosság elhordta, a személyzet az épületeket elhagyta. A háború során sok családi otthon is megsemmisült, és a szülők egy része is életét vesztette. Sok családfőt elhurcoltak, vagy a háború során halt hősi halált. Mások, mint hadirokkant családfők maguk is eltartásra szorultak, A gyermekek az utcán kóboroltak, csavarogtak főleg a nagyobb városokban, A gondozásra szoruló gyermekek száma megnövekedett. Különösen kritikus volt a helyzet az 1944. és 1945/1946. évi téli hónapokban, A papírral beragasztott ablakú gyermekmenhelyi ágyakon rongyos takaró alatt 3-4 gyermek is didergett. Országos társadalmi gyűjtés indult a Nemzeti Segély és Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) segítségével. A gyermekmenhelyek élelmezését gyűjtéssel igyekeztek biztosítani. Jóérzésű családok jelentős számban vettek magukhoz gyermekeket. A háborús események következtében sok olyan elvadult gyermek is volt, hogy nevelőszülőkhöz való kihelyezésük akadályba ütközött. A családjukat vesztett, kallódó, züllés veszélyének kitett gyermekek elhelyezésére a hivatásos gyermekvédelem dolgozói, a szociális titkárok hozták létre - a még füstölgő romok között - Hajdúhadház község mellett egy tölgyerdőben létesített első magyar gyermekvárost, ami háromszáz 6-18 éves árva és elhagyott gyermek ellátását és nevelését biztosította. Később ezt áttelepítették a Szabolcs vármegyei Tiszadob községbe. így lett jogutóda a tíszadobí Károlyi kastélyban ma is üzemelő gyermekváros. A gyermektelepek is még hosszú ideig fennmaradtak. A járási, városi szociális titkárok 1946. augusztusi - kevéssel az államigazgatási munka beindulása utáni - jelentéseiből kitűnik, hogy Szabolcs vármegyében gyermekmenhely! telep működött még mindig: Kisvárda, Nagykálló, Polgár és Újfehértó községekben egy-egy, Nyíregyházán pedig két teleppel. 61 A gyermekmenhelyi telep létesítésének egyik feltétele volt, hogy az adott településen a gyermekek befogadására legalább harminc család legyen. Később, 1923-ban ez tizenöt családra módosult. Ha ennél kevesebb volt, akkor nem telepről, hanem szórvány kihelyezésről beszéltek. SZSZBML. V. B. 181. Nyíregyháza város közgyűlési jzk. 1937 I. 77 köt.
