Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

III. Az állami gyermekvédelem alapjainak lerakása

Az új pénznem, a pengő megjelenése előtti évben, 1926-ban, a debreceni állami gyermekmenhely nyíregyházi telepén 145 gyermek volt elhelyezve.

58 Ez a szám 1930-ra 173-re növekedett.

59 Három év múlva, 1933-ban a nagy gazdasági válság tombolásakor pedig az állami gyermekmenhelynek 254 gyermek volt ún. tápszülőnél gondozásba adva, ami 68,5 % növekedésnek felel meg.

60 A nagy gazdasági válság itt is megtette hatását, hisz a szegény családfőknek sokszor heti 1 napi ínségmunka végzésére sem volt lehetősége. Ezért csodálkozni nem lehet azon, hogy a szegény, nincstelen munkanélküli családok gyermekei növekvő számban kerültek állami gondozásba, illetve gyermektelepekre. A gyermekmenhely kötelékébe tartozó és a nyíregyházi telepen elhelyezett gyermekek száma 1935 és 1936 években változó létszám mellett 260-270 gyermek volt, ami 1938-ra 359 főre duzzadt. Most már az 1930 körüli kritikus évekhez képest is duplájára emelkedett a nyíregyházi telepre kihelyezett gyermekek száma, amit már a második világháború okozta állapotok motiválták. 58 SZSZBML. IV B. 411. 1500/1921., Nyíregyháza város polgármesterének jelentése az alispánhoz. 59 SZSZBML. V B. 181. Nyíregyháza város közgyűlési jzk. 1931. I. 65- köt. 60 SZSZBML. V B. 181. Nyíregyháza város közgyűlési jzk. 1944. I. 74. köt.