Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

III. Az állami gyermekvédelem alapjainak lerakása

Segítette még a siketnéma, vak, epileptikus, vagy más testi és szellemi fogyatkozás, illetve gyógyíthatatlan és gyámolításra szolgáló intézeteket fenntartó egyesületeket. A züllés veszélyének kitett vagy más elzüllött gyermekek megmentésére és javítására - gyermekek bántalmazása és kihasználása ellen működő egyesületeket és egyéb ilyen célú intézeteket hozott létre. Ingyen jogvédelmet és jogsegélyt nyújtott gyermekvédelmi ügyekben. A gyermekvédelemmel foglalkozó fővárosi és vidéki egyesületek és intézetek autonómiájának tiszteletben tartása mellett országos egyöntetű együttműködést létesített. Mintegy központi irodájaként működött az összes gyermekvédelmi egyesületeknek. A hozzá bejelentett gyermekvédelmi eseteket az illetékes hatóságokhoz továbbította, de azokat maga is nyilvántartásba vette. Anyagi erejéhez és a szükséghez képest maga is tartott fenn gyermekvédelmi intézeteket. Tagsága ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy az illető az Országos Gyermekvédő Alap javára az ún. gyermeknapon (minden év május utolsó szombatján) a napi bevételének 1 %-át önként befizette, Ha ezt bármely okból nem tette, úgy valamelyik saját maga által meghatározott napon bármely csekély adományt juttathatott a Ligának. Ha azonban a tag egy évben semmiféle adományt nem juttatott, tagsága automatikusan megszűnt. A Liga működése alatt elért eredményei alapján az egyik legismertebb társadalmi jótékonysági intézményként volt számon tartva. Az állami gyermekvédelmet szolgáló társadalmi szerv az Országos Gyermekvédő Liga, megalakulása következő évében a belügyminiszter kitüntető megbízásában részesült. Ugyanis az eddigi, környezetükben erkölcsi romlásnak kitett vagy züllésnek indult gyermekek megmentésére szolgáló intézetek felállításával egyenesen az Országos Gyermekvédő Ligát bízta meg. Figyelemreméltó a körrendeletnek (60 000/IX-b/1907 BM. számú rend.) az a megállapítása, hogy az Országos Gyermekvédő Ligában szervezett társadalmi gyermekvédelem módot nyújt az eddigi környezetükben erkölcsi romlásnak kitett vagy züllésnek indult gyermekek védelme gyakorlati megvalósításának. A körrendelet azt hangsúlyozza, hogy a hatóságok eddig ezeket a 15 éven aluli, erkölcsi romlásnak indult gyermekek legnagyobb részét közönséges bűnözőként, a hatóság rideg szigorával vagy közönyével kezelték. Az elhagyott gyermekek védelméről alkotott szabályozat (l-V-c/1903. BM. számú) rendelkezéseit nem alkalmazták. Most pedig a 60 000-es B.M. számú rendelet kimondta, hogy mindenek előtt különbséget kell tenni: - azok között a 15 éven aluli gyermekek között, akik habár büntettet, vétséget avagy kihágást nem is követtek el, egyébként züllésnek indultak, - azok között a gyermekek között, akik büntettet, vétséget, vagy kihágást követtek el, de az elkövetéskor 12 életévüket még meg nem haladták, s így bűnvádi eljárás alá nem vonhatók, - azok között a 12-15 éves gyermekek között, akik ellen közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság előtt kihágás miatt indult meg az eljárás.