Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950
A nyári napközi otthonokat is a társadalom, a községek, egyes közületek és társadalmi egyesületek támogatták. Ezeken kívül a népjóléti miniszter is kiutalt 145 000 Ft segélyt. A gyermeklétszám minden évben ingadozó volt, így a havi vagy évi gyermeklétszámnál általában átlagot számoltak. Az otthonokban gondozott gyermekek száma az aratás idején, július hónapban érte el csúcspontját, számuk ekkor volt a legmagasabb, összesen 5 003 fő. A részes munkások ekkor igyekeztek biztosítani a család évi kenyerét. Ez is elősegítette a napközikben a gyermeklétszám feltöltését. Ezenkívül a napköziknek juttatott különböző külföldi segélyek is közrejátszottak a gyermeksereg számának növekedésében. A népjóléti miniszter a napközi otthonok támogatásaként nagymennyiségű tejport is kiutalt. Ebből 217 mázsa érkezett a vármegyébe. A felhasználás azonban vontatottan haladt, mert az adományok közül a tejporból készült tejet és a halkonzervet a gyermekek közül sokan nem fogadták el vagy nem szívesen fogyasztották. Az élelmiszerhiány és szigorú takarékossági rendszabályok a napközi otthonok ellátásában is éreztették hatásukat, mert a gyermekek élelmezését mind mennyiségileg, mind minőségileg erősen csökkenteni kellett. Egy gyermek egy napi költsége a legtöbb esetben a 2 Ft-ot sem érte el. Ez azt is jelentette, hogy a kalóriaérték is valószínűleg a 2 000 kalória alá esett (Bár ezt akkor senki sem mérte.). A napközi otthonok fenntartására, illetve egy-egy gyermekre eső kiadás a következőkben ismertetett nagykállói járás területén 1949-ben működő napközi otthonoknál fellelhető. Téved, aki azt hiszi, hogy a nyári napközi otthonok szervezése 1949-1950-ben már nem okozott nehézségeket. Még mindig nagy erőfeszítéseket kellett tenni, mert a felszerelés továbbra is nagyon hiányos volt. Ezenkívül a dologi kiadások fedezéséhez a költségvetési fedezet is csak igen szűkösen állt rendelkezésre. Vizsgáljuk ezt meg konkrétan a Szabolcs megyei nagykállói járás mind a nyolc községéből rendelkezésünkre álló 1949 évi működési adatok alapján (Lásd: 26. sz. kimutatás). A járás nyolc községében működő kilenc nyári napközi otthon közül két óvoda, hat iskola és egy egyéb községi épületben lett megszervezve. Balkányban a foglalkoztatás és étkezés az óvodában történt óvónői foglalkoztatással. Főzés és raktár azonban kölcsönhelyiségben volt biztosítva. Felszerelése, berendezése igen hiányos volt. Az intézmény a társadalmi erők jelentős összefogásával jött létre. A népjóléti bizottság, a párt, az MNDSZ gyűjtést szervezett, és valamennyi költségvetési fedezet, segély is rendelkezésre állt. A járási szociális titkár a községben aktívan működő MNDSZ kitartó segítő munkájával tudta csak megszervezni a napközit. A támogatók közül a Vöröskereszt, MNDSZ pénzzel, a szülők és MNDSZ élelmiszer nyersanyaggal járultak hozzá fenntartásához. Működés alatti kiadásai: élelmezésre 2 37783 forint, felszerelésre 1 15777 forint, személyi kiadásra 600 forint, vegyes költségre 270,30 forint, összesen: 4 400,90 forint. Egy gyermekre naponta 1,46 forint kiadás esett. Ebből az összegből háromszori étkezés, ebédre két tál étel, gyümölcs volt biztosítva. Összesen 2 998 gyermek étkezett az idény alatt a községben, BM községben az iskolában szervezték meg a nyári létesítményt, a napközinek meg nem felelő berendezéssel és a felszerelés hiányával. Néhány darab felszerelési tárgy az MNDSZ
