Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

báli jövedelméből lett beszerezve, a többi kölcsönzött volt. A nevelői munkát egy tanítónő végezte. A támogatás formája: az MNDSZ pénzzel (báli jövedelem), a községi elöljáróság is pénzzel, a társadalom pedig élelemmel (burgonya, zöldség, cseresznye) járult hozzá a fenntartásához. A nyári napközi otthon működésére a következő összegeket fordították: élelmezésre 1 104 forintot, felszerelésre 174,77 forintot, személyi kiadásokra 380 forintot, vegyes kiadásokra 320 Ft-ot, összesen 2 061,97 forintot. Egy gyermekre naponta 2,17 forint kiadás esett. Itt is általában háromszori étkezést biztosítottak, ebédre két tál étellel, gyümölccsel. Az idényben összesen 949 gyermek állt gondozás alatt. Érpatakon egyéb községi épületben létesült a napközi a felszerelés és berendezés teljes hiányával. A megbízott vezető által kölcsönözött tárgyakkal üzemelt, A nem szakképzett vezetőnő felügyelt a gyermekekre és a foglalkozás során demokratikus versekre és indulókra tanította őket. A vezetőnőt és főzőnőt államsegélyből fizette a község. Az MNDSZ pénzzel, a szülők csekély élelemmel, a kereskedők némi fűszerrel támogatták működését. A napközi otthon fenntartása 1 446,50 forintba került. Ebből élelemre 1 000 forintot, személyi kiadásokra 400 forintot, vegyes kiadásokra pedig 46,50 forintot költöttek. Egy gyermekre naponta 1,20 forint kiadás esett. A gyermekek ebédre két tál ételt és gyümölcsöt kaptak. Az idényben összesen 1 176 gyermek vette igénybe a napközi szolgáltatásait. Geszteréden az iskolában működött az intézmény, kölcsönvett, nem kielégítő felszerelési tárgyakkal. Költségvetésből indult, melyhez a szülők természetbeni (burgonya, tej, tejföl, gyümölcs) támogatása járult. Alkalmas vezető hiányában a pedagógusok váltó munkájával történt a felügyelet és foglalkoztatás. Fenntartása 900 forintba került. Ebből élelemre 450 forintot, felszerelésre 300 forintot, személyi kiadásokra 150 forintot fordítottak. Egy gyermekre naponta 2,09 forint kiadás esett. Az élelmezés átlag egy-két tál ételből állt, összesen 429 gyermek figyelembevételével. Kállósemjénben a nyári napközi otthon az óvodában működött, annak hiányos felszerelését igénybe véve. Asztalok, fektetők hiányosak voltak. Fenntartása teljesen állami és községi költségvetésből történt. A létesítményt óvónő vezette. A gyermekek ebédje két tál ételből állt. Az idény alatt élelmezésre 1 600 forintot, személyzeti kiadásokra 680 forintot, összesen 2 280 forintot költöttek az intézményre. Egy gyermekre átlag napi 1,27 forint kiadás esett. A napközi fennállása alatt összesen 1 784 gyermeket gondoztak. Napkoron az iskolában kezdte meg a létesítmény a működését edény felszereléssel, berendezés nélkül. A gyér költségvetési fedezet kiegészítése végett megkereste a járási szociális titkár a különböző szövetkezeteket és vállalatokat, ahonnan cukor, fa, zöldség és gyümölcs természetbeni támogatást kapott a napközi otthon részére. A szülők is némi természetbeni élelmiszerrel támogatták. A szakképzetlen vezetőnő a felügyeleten kívül a tisztaság fenntartásában is közreműködött. Az intézmény fenntartási költsége az idény alatt 3 843,60 forint volt, Ebből élelmiszerre 1 904 forintot, felszerelési tárgyakra 739,60 forintot, személyi kiadásokra 1 200 forintot fordítottak. Egy gyermekre átlag 1,80 forint kiadás esett. A gyermekek ebédre két tál ételt és gyümölcsöt kaptak. Az idény alatt összesen 2. 132 gyermek részesült gondozásban.