Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

A napközi otthonok fenntartásával kapcsolatban láthatjuk, hogy a társadalmi egyesületek nemcsak a szervezésből vették ki alaposan a részüket, hanem fenntartási alapot is jelentet­tek. Ugyanis Szabolcsban az intézmények 49 %-át, Szatmár-Beregben pedig 48,7 %-át társa­dalmi szervezetek tartották fenn. Országos viszonylatban ez csak 20,5 %-nak felelt meg. A megyében a társadalmi szervek közül a Nemzeti Segély, Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége (MNDSZ), Magyar Vöröskereszt vállalt jelentős feladatot. A nyári napközi otthonok céljaira használt épületeknek Szabolcsban 75 %-a, Szatmár-Be­regben pedig 14 %-a volt óvoda az országos 21,6 %-al szemben. Iskolában volt elhelyezve a nyári szünet alatt Szabolcsban a létesítmények 30,1 %-a, Szatmár-Beregben 36,5 %-a (Országosan 46.7 % volt ez az arány). Egyéb épületekben (különböző társadalmi vagy magánépületben, közöttük Vöröskereszt, MNDSZ, párthelyiségek és egyháziak, magánlakások és régi kastélyok használható termei­ben) üzemelt Szabolcs vármegyében a létesítmények közel fele (49 %). Szatmár-Beregben ez az arány 48,7 % az országos 31.7 %-al szemben (Lásd: 25. sz. kimutatás) Mindkét megyében feltűnően kevés az igénybevett óvoda. Az iskola épületét minden va­lószínűség szerint azért vették csak mérsékelt számban figyelembe a nyári napközi ottho­nok szervezésénél, mert az ideiglenes napközi megnyitásának ideje az iskolai év befejezése előtt történt. Miután nem vártak a tanév befejezésére, így a gyermekek hamarabb gondozásba kerül­hettek a napközikben, Az egyéb épületeket könnyebben lehetett erre a célra felhasználni a tervezett megnyitáskor. Sajnálatos viszont, hogy mindkét megyében csak 18 % körüli a nap­közi vezetők között az óvónői képesítéssel rendelkezők száma. Szabolcsban a napközi otthoni vezetők 24,5 %-a tanítónő, Szatmár-Bereg vármegyében vi­szont csak 4,8 %-ban találunk tanítónőt a vezetők között. Mindkét vármegyében legnagyobb mértékben szakképzetlen megbízott vezetőnő gondozta a gyermekeket. Ennek oka azzal ma­gyarázható, hogy mindkét közigazgatási egységben jelentős a társadalmi szervek által fenn­tartott napközik aránya, így a fenntartó társadalmi szervek delegálták a vezetőnőket is. A hivatásos nevelőréteg ugyan képviselve volt, de kevés arányban, Különösen áll ez a megállapítás Szatmár-Bereg vármegyére. Mindkét vármegyében a kevés szakértelemmel ren­delkező vezetőnők voltak túlsúlyban. Mindenesetre a nyári napközi otthonok így is elérték azt a céljukat, hogy a mezőgazda­sági munkák idején a családanyák egész nap kellő felügyelet alatt tudhatták gyermekeiket, s ezen kívül részükre a megfelelő élelmezés is biztosítva volt. A fentieken túl az a szempont sem elhanyagolható, hogy a mezőgazdasági munkák ide­jében azokon a helyeken, ahol nyári napközi otthon működött, erősen csökkent a gyermek­balesetek száma, mert a felügyelet megóvta őket a balesetektől. Kimutatták, hogy csökkent a gyermekek okozta tűzesetek száma is. Szabolcs vármegyében 1948. április 1. és szeptember 30, közötti időben összesen 87 állan­dó jellegű és ideiglenes nyári napközi otthon indult meg. 344 344 SZSZBML. Szabolcs vm. Alispánjának 34754/1948. K.sz. jelentése a vm. közigazgatásának 1948. IV 1. - IX. 30-ig terjedő időszakára vonatkozó állapotáról.

Next

/
Thumbnails
Contents