Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950
A napközi otthonok fenntartásával kapcsolatban láthatjuk, hogy a társadalmi egyesületek nemcsak a szervezésből vették ki alaposan a részüket, hanem fenntartási alapot is jelentettek. Ugyanis Szabolcsban az intézmények 49 %-át, Szatmár-Beregben pedig 48,7 %-át társadalmi szervezetek tartották fenn. Országos viszonylatban ez csak 20,5 %-nak felelt meg. A megyében a társadalmi szervek közül a Nemzeti Segély, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ), Magyar Vöröskereszt vállalt jelentős feladatot. A nyári napközi otthonok céljaira használt épületeknek Szabolcsban 75 %-a, Szatmár-Beregben pedig 14 %-a volt óvoda az országos 21,6 %-al szemben. Iskolában volt elhelyezve a nyári szünet alatt Szabolcsban a létesítmények 30,1 %-a, Szatmár-Beregben 36,5 %-a (Országosan 46.7 % volt ez az arány). Egyéb épületekben (különböző társadalmi vagy magánépületben, közöttük Vöröskereszt, MNDSZ, párthelyiségek és egyháziak, magánlakások és régi kastélyok használható termeiben) üzemelt Szabolcs vármegyében a létesítmények közel fele (49 %). Szatmár-Beregben ez az arány 48,7 % az országos 31.7 %-al szemben (Lásd: 25. sz. kimutatás) Mindkét megyében feltűnően kevés az igénybevett óvoda. Az iskola épületét minden valószínűség szerint azért vették csak mérsékelt számban figyelembe a nyári napközi otthonok szervezésénél, mert az ideiglenes napközi megnyitásának ideje az iskolai év befejezése előtt történt. Miután nem vártak a tanév befejezésére, így a gyermekek hamarabb gondozásba kerülhettek a napközikben, Az egyéb épületeket könnyebben lehetett erre a célra felhasználni a tervezett megnyitáskor. Sajnálatos viszont, hogy mindkét megyében csak 18 % körüli a napközi vezetők között az óvónői képesítéssel rendelkezők száma. Szabolcsban a napközi otthoni vezetők 24,5 %-a tanítónő, Szatmár-Bereg vármegyében viszont csak 4,8 %-ban találunk tanítónőt a vezetők között. Mindkét vármegyében legnagyobb mértékben szakképzetlen megbízott vezetőnő gondozta a gyermekeket. Ennek oka azzal magyarázható, hogy mindkét közigazgatási egységben jelentős a társadalmi szervek által fenntartott napközik aránya, így a fenntartó társadalmi szervek delegálták a vezetőnőket is. A hivatásos nevelőréteg ugyan képviselve volt, de kevés arányban, Különösen áll ez a megállapítás Szatmár-Bereg vármegyére. Mindkét vármegyében a kevés szakértelemmel rendelkező vezetőnők voltak túlsúlyban. Mindenesetre a nyári napközi otthonok így is elérték azt a céljukat, hogy a mezőgazdasági munkák idején a családanyák egész nap kellő felügyelet alatt tudhatták gyermekeiket, s ezen kívül részükre a megfelelő élelmezés is biztosítva volt. A fentieken túl az a szempont sem elhanyagolható, hogy a mezőgazdasági munkák idejében azokon a helyeken, ahol nyári napközi otthon működött, erősen csökkent a gyermekbalesetek száma, mert a felügyelet megóvta őket a balesetektől. Kimutatták, hogy csökkent a gyermekek okozta tűzesetek száma is. Szabolcs vármegyében 1948. április 1. és szeptember 30, közötti időben összesen 87 állandó jellegű és ideiglenes nyári napközi otthon indult meg. 344 344 SZSZBML. Szabolcs vm. Alispánjának 34754/1948. K.sz. jelentése a vm. közigazgatásának 1948. IV 1. - IX. 30-ig terjedő időszakára vonatkozó állapotáról.
