Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
I. Gyermekvédelem
felgyógyultaknak is, tehát az összes megbetegülteknek is ki kellene tüntetve lenni, de miután a megbetegülések azon oknál fogva, melyeket már többször is volt szerencsém jelenteni, jó részben eltitkoltatnak, a halálozási arány sokkal nagyobbnak tűnik, mint a valóság",, , 7 A megbetegedések eltitkolása miatti halálozási arány igazi mértékét kimutatni tehát nem lehetett, így az orvosi és halottkémi jelentések adataira tudott támaszkodni a főorvos, Mindenesetre a jelentések hangulata azt tükrözi, hogy meg kellett vívnia harcát a nagynevű főorvosnak a tudatlansággal, a szegénységből fakadó nagyfokú elmaradottsággal, közöm-bösséggel, orvoshiánnyal, a jelentések adatainak hiányosságával, de még az orvosi hivatásból elengedhetetlen plusz többletnyújtás elmaradásával is. Ő maga írta le az 1887 novemberéről készített jelentésében, hogy a járás és körorvosok kötelességüket megteszik, többet nem" ... 8 Pedig az ismert állapotoknak nemhogy a megszüntetése, hanem csak a csökkentése érdekében is meg kellett kívánni a plusz többletnyújtást. Javulás a későbbi években sem volt kimutatható, mert pl. 1890. januárban a vármegyében a 88 gyógykezelés nélkül elhalt gyermekkel szemben októberben már 103 esettel találkoztunk, mely 17 %-os növekedésnek felel meg. 9 (lásd: 1. számú kimutatás) Októberben az orvosi segítség igénybevétele nélkül bekövetkezett veszteség a kisvárdai járásban volt a legmagasabb. A bogdányi járás erre vonatkozó arányának értéke januártól októberig csaknem duplájára romlott. Nyíregyháza városban viszont ez alatt az idő alatt a mulasztást elkövető szülők száma kb. egyharmadára csökkent. A fent rajzolt képből kibontakozik előttünk egy társadalmi kórkép. Ebben a kormányzat közömbössége is szembeötlő, mert csak szemlélője „az őszi legyek módjára hulló gyermekeknek". Ebben a szomorú helyzetben nem az állam, hanem egyes társadalmi egyesületek tettek kísérletet a beteg és gyógykezelésben nem részesülő gyermekek életének megmentésére. 10 Ilyen volt a „Szegény Beteggyermek" Egyesület is. 2. „Szegény Beteggyermek" Egyesület 11 A felnőtt szegénygondozáshoz hasonlóan a társadalmi jóléti egyesületek nagy erőfeszítéseket tettek a gyermekvédelem terén is. Gróf Károlyi Sándorné védnöksége alatt, 1885. június 29-én alakult meg Budapesten a „Szegény Beteggyermek" Egyesület. Célja: a gyógykezelés hiányából vésztőknek indult kisdedeknek ingyen egészséges dajkát és gyógyszert... biztosítson. A szegény beteg gyermekeket egészséges tápszerekkel és orvossággal ellátni és azok gyógyításáról, valamint az anyáknak dajkaként való elhelyezéséről gondoskodni... A szegény erkölcsileg elzüllendett szülőnőket, míg munkaképesekké nem válnak, ingyen istápolni és...mint dajkáknak 7 Uo. mint 6 8 Uo. mint 6 9 SZSZBML. IV B. 404. XIV. 4/1891. 29-30. fólió 10 SZSZBML. IV B. 764. 529/1895. 11 SZSZBML IV B. 411. I. 273/1885.
