Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

ásatást Ágasegyháza, Orgovány és Bene középkori faluban, 1931 után Fülöpszállás-Kerekegyházán és Jakabszálláson, 1934-193 5-ben Lakiteleken, 1937-ben Bócsán.

11 Baracson a település legkésőbbi, a XVI. század második harmadára keltezhető rétegét tárták fel, a felszín alatt a házak maradványait csak vékony réteg takarta, a padlót és a falakat a szántás több helyen elérte, viszont úgy látszik, későbbi épületek szerencsés módon már nem bolygatták meg az objektumokat. Papp László a baracsi és a mizsei ásatás során az agyagos omladékréteg alatt 40-50 cm vastag, egyöntetű sárga agyagfalakat figyelt meg, melyekben más anyag (pelyva, szalmatörek) nem mutatkozott, ezért alapozás nélküli földfalakra gondolt. Másfajta falszerkezetre utalt az, amikor a külső és belső agyagtapasztás között kb. 20 cm vastag feketésszürke, feltehetően szerves eredetű réteg volt, ezt néprajzi párhuzamok alapján karóvázas, tapasztott sövényfalnak vagy tapasztott nádfalnak tartotta. így készült két épület harmadik helyisége (VI-VII.) és egy háromhelyiséges lakóház teljesen (VIII.).

12 A feltárt házfalak anyaga Szabó Kálmán szerint is csak agyagos föld volt, de tárgyi bizonyítékok híján is nádból vagy vesszőből készített, tapasztott falakat tartott valószínűnek. 13 A leírások arról tanúskodnak, hogy ezeken az ásatásokon a házpadló alatti rétegeket nem kutatták meg, a falak alapozásárkait nem tárták fel, így nem ismerhették fel a falszerkezetet. Az omladékréteg és a padlót fedő hamusfaszenes réteg eltávolítása után megelégedtek a falak helyének megállapításával, bár ez nem minden esetben sikerült, ezért lehetett csak 13 házat felmérni Baracson (,,...a házak legtöbbjénél csak a fekvés irányának felvételére szorítkozhattunk, a részletekből hol egy-két falszöglet, hol egy középfal, hol pedig egyik-másik szélső fal volt felismerhető").

14 Méri István túrkeve-mórici ásatása óta tudjuk, hogy az ilyen házfalak alapozásárokkal épültek, amelyekben az oszlopok és karók helye megtalálható. Tapasztalataink szerint az agyagos falomladékok eltömik a fal belsejében lévő, elkorhadt karók helyét, s ezeket a „cölöplyukakat" csak finom, kézi bontással lehet megtalálni, még így sem minden esetben. Amennyiben felmenő fal nem 11 SZABÓ Kálmán 1938. 81, 84, 96, 108., 387, 389. kép. 12 PAPP László 1931. 146-147. 13 SZABÓ Kálmán 1938. 82. 14 PAPP László 1931. 140.