Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok
marad, a kevert, agyagos földdel visszatöltött alapárokban jobban észlelhetők a cölöplyukak. A kecskeméti múzeum kezdeményezésének hatására az 1930-as években az ország más vidékein is elkezdődött az elpusztult középkori falvak feltárása. Mezőkovácsházán (Békés m.) Bálint Alajos 1938-ban két lakóházat tárt fel: az egyik XV. századi, háromhelyiséges, a másik kéthelyiséges; mindkét ház cölöp- vagy karóvázas volt, tapasztott sárfallal. 15 A Tolna megyei Deesen, Eté elpusztult késő középkori mezőváros területén Csalog (Csalogovits) József 1935-ben végzett ásatást: egy XVIXVII. századi kéthelyiséges, szemeskályhás, téglafalú lakóház került napvilágra, a téglafalat döngölt agyag alapozásra építették. A ház padlója alatt egy korábbi, XVI. századi épület kemencéjét találták meg; ez alatt már Árpád-kori réteg volt. Egy közelebbről nem meghatározott korú sövényfonatú épület cölöp- és karóhelyei is kirajzolódtak. 16 Az etei ásatás pontos régészeti megfigyelésekkel szolgált egy nagy kiterjedésű, jelentős település különböző korú és szerkezetű épületeiről. A második világháború után a Néptudományi Intézet keretein belül komplex régészeti és történeti kutatási program kezdődött az elpusztult középkori falvak feltérképezésére és feltárására a Nagykunságban. A terület kiválasztásának fő szempontja az volt, hogy a korábbi régészeti kutatás a Tiszántúlnak ezt a részét elhanyagolta, kevés hiteles tárgyi emlék került innen múzeumba. A munka első szakaszában településtörténeti adattárat hoztak létre: az írott források adatait egyeztették a térképekkel és a helynevekkel. Györffy György - Györffy István korábbi gyűjtésére és térképészeti rekonstrukcióira támaszkodva - elkészítette a Nagykunság rekonstruált vízrajzi térképét a folyószabályozás előtti állapotok szerint. Méri István 1948ban elvégezte a régészeti terepbejárást: 28 elpusztult késő középkori falu helyét találta meg, ezek közül 17 volt kun szállás vagy kun birtok, 17 A terepbejárások alapján választották ki feltárásra a Túrkeve határában fekvő Móric késő középkori kun szállást. Az 1948-1949-ben folytatott ásatás adott először minden részletében hiteles képet egy késő középkori alföldi falu szerkezetéről, településrendjéről, a 5 BÁLINT Alajos 1939. 149-150.; BALASSA M. Iván 1985. 84. 6 CSALOGOVITS József 1937. 326-329. 7 MÉRI István 1954. 138-139, 1. kép.