Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Pilipkó Erzsébet: „...nekem ő ... az igazi pap...” Pap és közösség viszonya a magyar görög katolikus és ortodox egyházközségekben Kárpátalján az 1990-es változásokat követően

folytatott küzdelmet, hanem a magyar görög katolikusok megtartásáért is. E célból a magyar liturgiát végző pópák a legfontosabb identitáselemre, a nyelvre alapozva próbálták védeni érdekeiket: így kovácsolva erényt a korábbi kényszerből, s híveiket magyar pravoszlávokként, magyar ortodoxokként definiálva. Kárpátalján két magyar görög katolikus egyházközségben történt „maradandó törés," azaz, ahol a közösség egy része napjainkig a pravoszláv egyház kötelékében maradt: egyik a tiszabökényi, másik a beregszászi, de más-más előzményekből táplálkozva. A tiszabökényi egyházközségbe az ortodox pópa még jóval a legalizáció előtt, 1982-ben került oda. 3 Magyar anyanyelvének köszönhetően a közösség - amelynek már három évtizede nem volt helyben lakó állandó parókusa - szívesen fogadta az ambiciózus fiatalembert, remélve, hogy majd „jó papot nevel belőle." Hiszen a nyelv, mint legfontosabb identitáselem, az adott volt, „a többit meg majd megtanulja" - vélték. Az egyházközség idős harangozója (közel 70 éves néni) - aki ministrált, s minden egyéb feladatot elvégzett a templomban - vállalta fel azt a feladatot, hogy a közösségi elvárásokat közvetítse az újonnan érkezett pópa felé, aki kezdetben nemcsak tanulékonynak bizonyult a helyi szokásokat illetően, de a szülőfalujából ismert új katolikus ájtatossággal (Szent József-kilenced) is gazdagította azt. 4 Bár kisebb súrlódások előfordultak a pópa és a közösség viszonyában5, az első konfliktus a katolikus oltár „pravoszlávosítása" miatt tört ki, 6 amelynek következtében az akkori Húszas Tanács tagjai és családjaik kiváltak a közösségből, és a szomszédos Tiszaújlak római katolikus templomába kezdtek járni. A legalizációt követően azonban épp ez volt az a „mag", az a csoport, amely köré újraszerveződött a görög katolikus közösség. 1990 elején Tiszabökénybe - mint több más faluba - a kezdeti paphiány miatt 7 magyarországi parókusok érkeztek, és azok közreműködésével indult újra a 3 A beregszászi járás Jánosi községéből származott, magyar görög katolikus családból. A korabeli politikai viszonyok miatt teológiát csak az ortodox egyház keretein belül tanulhatott. Ogyesszában járt főiskolára és Moszkvában szentelték pappá. 4 PILIPKÓ Erszébet 2002a. 190. 5 GESZTI Zsófia 2001. 38. 6 „Pingpong asztalt csinált a gyönyörű oltárból" - mondták a faluban. 7 BENDÁSZ Dániel 2001.