Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Magyari Márta: Szakrális funkciójú textiliák-ünnepi kendők a húsvéti ételszentelésen
A pászkakendők feliratai kapcsán kell szót ejteni e kendők díszítményvilágában az ünnepre, a szakralitásra utaló motívumok jelenlétéről. A szedettes technikával készült kendők díszítményei között vagy nem találunk szakrális jelképeket, vagy csupán nagyon finoman, diszkréten, a kereszt alakot formáló minták szövésével utalnak erre. Később a szabadrajzú hímzések általánossá válásával - bár igen gyakori ekkor is a kereszt - direkt módon is ábrázolást nyernek vallási szimbólumok, szakrális motívumok (Jézus szíve, Szűz Mária, Szentsír, Jézus alakja kezében zászlóval, zászlós bárány, kehely és szőlőfürt). (7. kép) Legújabban pedig megfigyelhető az a tendencia is, hogy az ünnep profán jelképei is megjelennek a pászkakendők hímzésein (nyuszi, kiscsibe, hímes tojás, piros tojás). A szentelőkendők használatának korszakai érzékletesen ragadhatóak meg némely esetben egy családon belül is. Egy nyírábrányi családban például az 1990-es években olyan szabadrajzú mintával díszített szentelőkendőt használtak, amelyre szív és kereszt volt hímezve, korábban keresztszemes hímzéssel kivarrt, azelőtt pedig szőttes szentelőkendőjük volt. 11 Napjainkban amellett, hogy a szentelőkendők, pászkatakarók díszítményei a korábban jelzett módon változtak meg - utalnak egyre direktebben az ünnep szakrális és profán tartalmára, s válnak egyre silányabbá esztétikai szempontból - lényeges tendenciának vélem azt is, hogy ezzel párhuzamosan formájuk módosul, méretük jelentősen csökken. E jelenség a szokásrendszer átalakulásának mélyebb összefüggéseibe is bepillantást enged, hiszen ez csak következménye annak, hogy a szentelt ételek mennyisége is radikálisan lecsökkent. A szentelt ételek mennyiségének csökkenése első közelítésre talán nem tűnik túl lényeges mozzanatnak, mégis ha mögé nézünk, láthatjuk, hogy milyen összetett folyamatok, több irányból érkező hatások eredménye ez. A valláshoz való viszony, a vallásgyakorlás módja az utóbbi évtizedekben a görög katolikus közösségekben is jelentősen megváltozott. Ennek részeként a böjt megtartása, a böjti fegyelem is fellazult. Amíg korábban a hagyomány szabta kötelékek között a nagyböjt után először a szentelt ételekből lehetett jól lakni, addig napjainkban már a szentelt étel TÓTH Zsuzsanna gyűjtése, 1992.
