Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Magyari Márta: Szakrális funkciójú textiliák-ünnepi kendők a húsvéti ételszentelésen

Szakrális funkciójú textíliák - ünnepi kendők a húsvéti ételszentelésen Magyari Márta A paraszti textilhasználatnak van egy olyan sajátos kicsiny szelete, amely az ünnepi szokások közül kizárólag a húsvéti ételszenteléshez kapcsolódik. Az a funkcionálisan egységes, jól körülhatárolható tárgycsoport tartozik ide, amely azokat a díszes térítőket, kendőket foglalja magába, amelyekkel a húsvét ünnepe alkalmából megszentelésre kerülő ételeket letakarják, illetve azok az abroszok, kendők, amelyekben a húsvéti kalácsot, a pászkát a templomi szentelésre elviszik.

1 A téma megjelölésen túl a vizsgálódás körének földrajzi és felekezeti határai is vannak. Az Alföld északkeleti régiójának döntően görög katolikus települései kerültek a kutatás látókörébe, a leggazdagabb forrásanyag azonban kétségkívül Hajdú-Bihar megye területéről áll rendelkezésre. Ez a forrásbázis egyfelől a Déri Múzeum néprajzi osztályának gyűjteményében őrzött tárgyakból, adattári feljegyzésekből, fényképfelvételekből áll, másrészről az 1990-es évek első felében végzett görög katolikus szokáskutatás során szerzett helyszíni tapasztalataimból, illetve az ekkor készült fénykép, dia és videofelvételekből. A húsvéti ételszentelés szokása a görög katolikus szokáshagyománynak integráns része napjainkban is, szemben azzal a jelenséggel, hogy ez a római katolikusok között jelentős mértékben elsorvadt, visszaszorult vagy meg is szűnt. A húsvéti ételszentelés, görög katolikus szóhasználattal a pászkaszentelés pedig mint a szokáshagyomány integráns része reprezentatív módon tükrözi a szokáshagyomány pillanatnyi állapotát, valamint az adott közösség viszonyát a vallásos hagyományokhoz.

2 1 MAGYARI Márta 1992., MEZŐSI József 1990. 2 Vö. BARTHA Elek 1990.