Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

a molnár türelemfonala, s dühösen visszakiálta: „Most ugyan megráználak, ha nem volnék Jézus!" A közmondásnak tulajdonképen így kellene lenni: megráználak mint Jézus a vargát; s alkalmazása olyankor helyes, midőn valami sérelemért bosszút akarnánk állani, s ezt, akadályozó körülmények miatt, nem tehetjük." A Magyar közmondások könyve megjelenése és Greguss Ágost bírálata után két évvel (1853) a Budapesti Hirlap több folytatásban közli Révész Imre (1826-1881) ismertetését Erdélyi művéről összekapcsolva Ballagi Mór gyűjteményével, amely szinte egyidőben jelent meg Erdélyiével. Elméleti vonatkozásban lényegesen újat nem mond, ellenben nagyszámú kiegészítő magyarázatot közöl. Ezek a szokások, hiedelmek stb. témaköreihez kitűnő adalékok. Mutatóba közlünk egy példát: „Ördög árka. így nevezte népünk Erdélyi szerint azt a sok szerencsétlen gödröt és árkot, melyet az értetlenség ásott és ásatott a vizek szabályozása végett. Iszonyú tévedés! így nevezi népünk tudtommal minden hazai tudósok véleménye szerint, a Csörsz árkát, (mely néhol Csersz vagy Csesz árkának mondatik) vagyis azon nagyszerű árkolatok maradványait, melyek az avarok határsánczai vagy Ringjei valának, melyekről mint ilyenekről Aventinus (in annalibus Bojorum) és egy nevetlen szász annalista terjedelmesen emlékezik, s melyeknek egy ága a Dunánál Pesten felül kezdődik s innen Árokszállásnak, majd Ároktőnek megy. Ezen ág a nép által leginkább Csörsz árkának neveztetik. Ároktőtől Debreczen felé Bihar megye déli s Békés északi oldalán megy által, majd a Kis-Kunságon keresztül nyúlván Bajának a Duna parton végződik. Ezt a nép rendesen ördögárkának nevezi, hihetően azért, mert azt nagyszerű volta miatt emberi erőt felülmúlónak s igy ördög munkájának képzeli. Horváth Péternél (Initia Jaz- et Cum) van még nyoma egy amazoknál kisebb ároknak is, mely Hatvan felől Heves megyének tartva, Apátin s Heves Ivánon tul a Tisza partjainál enyészik el."