Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

sárospataki gyűjteményt (Régibb és újabb részint érzékeny, részint víg, többnyire eredeti dalok gyűjteménye. Sárospatak, 1826.), Czuczor Gergely dalait és a különböző kiadványokban, lapokban - mint pl. a Hasznos Mulatságokban - népdalként közölt példákat. Rendkívül nagy munka hárult tehát Erdélyire, amikor hozzákezdett a Magyar Népköltési Gyűjtemény köteteinek szerkesztéséhez és kiadásához. A kötetek három egymást követő évben - 1846, 1847, 1848 - jelentek meg. Az anyag rendezésének, csoportosításának szempontjait Erdélyi saját elképzelése szerint alakította ki. Ilyen jellegű gyűjtemények hiányában korábban erre nem volt minta. Erdélyi a nagy anyagismerete alapján olyan tematikai felosztást alakított ki, amely rendezési elvként némi módosítással a későbbi gyűjteményekben is érvényesült. Tekintsük át kötetenként. Első kötet: Szerelmi dalok; Lakodalmi, ünnepélyi versezetek; Bordalok; Haramja és pusztai dalok; Gunydalok és rokon; Komolynemüek s rokon; Szent énekek; Történeti, nemzeti dalok; Katona és hadi dalok; Románcok és rokon; Játék és gyermekdalok; Csángó dalok; Vegyesek; Mondák. Második kötet: Szerelmi dalok; Bordalok; Pusztai dalok; Gunydalok és komolynemüek; Történeti, nemzeti dalok; íróktul; Székely dalok; Mondák. A kötet záró fejezete Erdélyi Népköltészetünkről c. nagy tanulmánya, amellyel alább részletesebben foglalkozunk. Harmadik kötet: Szerelmi dalok; Bordalok; Gunydalok; Hadi és katonadalok; Nemzeti dalok; Románcok és rokon; Vegyes dalok; Mondák. A három kötetben 1392 sorszámmal közölt dalszöveg szerepel. Ez a szám csak a megjelölésre vonatkozik. A népdalnak tekinthető változat lényegesen kevesebb. Erdélyi műköltők ún. dalait és kéziratból való szövegeket is besorolta a gyűjteménybe. A szám más ok miatt is változhat. Erdélyi összeolvasztott, illetőleg szétválasztott dalokat. A szerkesztői módosításokra a második kötet előszavában maga is utal, mintegy igazolva az eljárást: „sok dal lesz itt, mellyet senki nem hallott úgy, mint általam közöltetnek, mert némellyik három, sőt négyből is van összerakva, a különböző beküldések szerint. Ez másként nem is lehet... a különféle beküldést szabad is, lehet is összeolvasztani." Ez a felfogás nyilvánvalóan téves. Abban azonban Erdélyinek igaza van - hivatkozik egy gyűjtőre is -, hogy a dalok dalolás közben tetszés szerint módosulhatnak.