Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - P. Szalay Emőke: XVII. századi törökös jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben

A következő csoportot a fémszállal hímzett terítők alkotják. Ezek közül elsőként egy évszámmal ellátott terítőt mutatunk be. A tiszaszalkai terítő 83x85 cm méretű, aranyszállal hímzett. Díszítménye a négy sarokban látható kis csigavonalból induló ág szerény hegyes levél után két eltérő elem felett kettéágazik. A különálló ágak egy-egy ugyancsak egyszerű levél után egymást keresztezve hordozzák az alábbiakkal azonos elemeket, amelyek egyike szegfű, a másik egy ovális pettysorral kettéosztott középső részt körülvevő sziromszerű elemekből áll, a végén hármas sziklevél. Pettyek sorakoznak az egymáson áthajló szárak alkotta ovális térben is. A terítő közepén kettős körbe foglalva az ajándékozó nevét és évszámát olvashatjuk: JÁRMI ANNA 1669". A díszítőelem közepét nagy hatszirmú rozetta tölti ki. (5. kép) A ramocsaházi 96 x 96 cm-es terítő ezüst szállal hímzett díszítményében ugyancsak a sarokban láthatjuk az egymáson áthajló két ágat szerény levelek és kacskaringók között három-három azonos díszítőelemmel. A spirálból induló szár mellett egy nagyobb levél emelkedik, majd következnek a főbb motívumok, egy virág, amely esetleg felülnézetben ábrázolt szegfű, míg a másik elem nagy fogazott levél lehetett, amely azonban már erőteljesen átalakult, a fűrészfogas szél különálló sziromszerű elemekké töredezett. 4. kép - A nagyari gyülekezet úrasztali térítője 5. kép - A tiszaszalkai gyülekezet úrasztali térítője 1669