Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - P. Szalay Emőke: XVII. századi törökös jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben

való felület betöltés keleti, a hasonló minták sorba helyezése már nyugati megoldás, amit fokoz az, hogy az egyes virágbokrok egymástól távol vannak, ennek következtében ritkásnak tűnik a minta, amely szintén nem keleti sajátosság. (2. kép) A kölesei gyülekezet úrasztali térítője szokásos (86 x 79 cm) méretű, négy sarkán díszített. A díszítmény, amennyiben a kopott, szálahullott mintából kivehető, egy becsavarodó ág két oldalán kis egyszerű, fogazott levelekkel valamint élénkvörös kis virágokkal. A kis virágok látható kettős, vörös és barna színezésűk alapján szegfűvel azonosíthatók, amelyekből középen levélke emelkedik ki. A hajló ág végén egy nagyméretű, kettős színezésű levél ül, külső karéjos része élénk kék, ezt sötétbarna küllők tagolják. Belsejét egy küllős virággal ábrázolt leveles ág tölti ki. A középminta erőteljesen emlékeztet egy közelebbről meg nem határozott magyarországi készítési helyű párnahéjra. 16 A minta elemzésekor abból indulhatunk ki, hogy a díszítmény szerkezete, a négy sarokra helyezett minta a török térítőkre emlékeztet, a féloldalas ág ugyancsak török eredetű. A hajló ág közepén a szár tövéből kinövő virág helyett egy nagy levél megjelenése a török díszítőművészetben feltehetően perzsa eredetű igen kedvelt mustra volt. 17 Az ornamensek között szintén találunk török hatást mutatókat. A virágokból kinövő kis levelek a török hímzések szokásos motívumai. A díszítmény színezése is őriz török hatásokat. A szegfűk kettős színe szintén a török színezés emlékét őrzi. A bolusvörös szín alkalmazása ugyancsak keleti eredetű. Hasonló megoldású térítőről Palotay Gertrúd nem tudta eldönteni, török vagy magyar munka-e. 18 A kölesei terítő esetében ilyen kételyek nem lehetnek, hiszen ez minden bizonnyal magyar munka. Ezt a díszítés visszafogott volta támasztja alá, azaz, hogy a díszítmény csak a négy sarokban jelenik meg, a terítő többi része, a rendelkezésre álló felület túlnyomó része díszítetlen, amely elképzelhetetlen lenne egy török munkánál. Itt ismét láthatjuk, hogy milyen fontosak a református terítők a tudományos kutatásban. (3. kép) A nagyari egyház másik térítője hasonlóan a jellegzetes 78 x 85 cm méretű úrasztali terítők sorába tartozik. A piros, kék, zöld és ekrű színnel készült hímzés 16 PALOTAY Gertrúd 1940. 8. kép 17 PALOTAY Gertrúd 1940. 47. 49. 29-30. kép 18 PALOTAY Gertrúd 1940. 58.