Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

rendelkezésünkre áll egy uradalmi konskripció, amely pontosságához semmi kétség sem fér, ez pedig a két forrás összevetésekor derült ki, 19 Hibát találunk már a paraszti szőlőbirtokok nagyságánál is. Tokajban ugyanis az országos összeírás 84 kapányi birtokot rögzített, a számok összeadása után azonban 90 kapát kapunk. Az összes terület pedig az országos összeírás 457 kapájához képest 554 kapát tett ki. Amíg az előbbi összeírásban 30 nemes (összes birtokuk 221 kapa, a felmért terület 48,36%-a) és 6 nem nemes extraneust tudunk megkülönböztetni, addig az uradalmi összeírásban a 6 nemtelen mellett 39 nemesi „idegen" birtokost találunk. Együttes birtokuk 347 kapa volt, a szőlők 62,63%-a.

20 A tarcali összeírás még pontatlanabbnak bizonyult. A fentebb említett 101 összeírt helyett már 130 birtokost rögzítettek, összesen 722 kapányi birtokkal. A városi 20 taksás nemes között 8 extraneust találunk, ebből 6 személynek összesen 50 kapa szőlőbirtoka volt. Emellett az országos összeírás 45 idegenével ellentétben az uradalmi forrásban az előbb említett 8 személyen kívül, 84 extraneust különíthetünk el. Ebből összesen 51 főnek (egy személy a taksások közül való) be tudjuk határolni a megye, vagy város szerinti lakhelyét is. Az összes idegen birtok 548 kapányi szőlőt tett ki, ami az összeírt terület 80,89%-a. A lakhely szerint beazonosítottak összesen 362 kapa szőlőt birtokoltak. 21 Az 1720-as országos összeírás néhány településének pontosabbnak tűnő számadatai szerint Vámosújfalun a 32 birtokosból 12 volt extraneus, akik az összeírt 199 kapányi szőlőnek 40,7%-át, azaz 81 kapát birtokoltak. Liszkán a 95 birtokosból 19 A forrás, bár legnagyobb részt feltüntette a extraneusokat, és azok lakóhelyét is, az összeírok azonban nem voltak mindig következetesek, így azok birtoklásáról és számáról csak megközelítő adatokkal szolgálhatunk. Sokkal pontosabb és megbízhatóbb a MOL U. et C. 167/29, 1720-as összeírás. 20 Sőt a tokaji taksás nemesek között is említettek két extraneust, akiknek 11 kapányi birtokuk volt. Az uradalmi összeírás szerint, az idegen birtokosok lakhelye szerinti megoszlás a következőképpen alakult: Bihar 2 fő-7 kapa, Eperjes 2 fő-19 kapa, Tarcal 1 fő-4 kapa, Szabolcs 16 fő-117 kapa, Abaúj 4 fő-39 kapa, Sáros 1 fő-4 kapa, Mosón 1 fő-18 kapa, Borsod 1 fő-13 kapa, Eger 1 fő-10 kapa, Szolnok 1 fő-11 kapa, Erdély és Temesvár 2 fő-16 kapa, Pozsony 1 fő-10 kapa, Kézsmárk 1 fő-6 kapa, Szatmár 1 fő-3 kapa, Bars 1 fő-7 kapa. 21 A beazonosított extraneusok lakhelye és birtokaik aránya: Borsod 5fő-32 kapa, Szabolcs 8 fő-23 kapa, Szepes 3 fő-48 kapa, Sáros 7 fő-78 kapa, Abaúj 19 fő-100 kapa, Pozsony 1 fő-6 kapa, Gömör 1 fő-4 kapa, Kassai Jezsuiták-24 kapa, Nógrád 1 fő-10 kapa, Bihar 2 fő-13 kapa, Eger 1 fő-4 kapa, Trencsény 1 fő-12 kapa, Bécs 1 fő-8 kapa.