Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910), a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége

hullámvonalas leveleságon tulipánok, az ág csúcsán kinyílt virágtányér. Fülén leveles ágsor fut végig. 1873-ból műhelyének munkájaként egy Pap Sándor által készített miskakancsót őriznek egy tiszafüredi, Nyúzó-családdal rokoni kapcsolatban lévő magángyűjteményben. 41 Arckiképzése, csákójának szinte félközépről indított barna színezése, viszonylag egyszerű díszítményei a Néprajzi Múzeumban őrzött miskakancsóról is visszaköszönnek, jelezve, hogy a kancsók korongozásában a műhely munkájára jelentősen épített. Ez a darab karcolt-színezett díszítményében még viszonylag hagyományosnak tekinthető, de párhuzama már nagyon leegyszerűsödött, csak egy-két színre korlátozó írókás díszítménnyel rendelkezik. 42 Éppen ezekkel a miskakancsókkal és a butellákkal merül fel egy-egy műhely mesterre, legényre és inasra épülő közös munkájának kérdése. A két, 1874ben készült butella egyike ugyan a ha7. kép. Nyújtott vonalú madár 1872-es gyományos Nyúzó-kivitelben készült, de butelláról (Kiss Pál Múzeum) előlapjának madara, hátlapjának felirata Pap Sándorhoz kötődik. Nem követi szolgai módon a megszokott, viszonylag egyszerű szöveget, hanem kiegészíti: „aki ellopya töryik kiaz nyaka az gazdáya élyen sokáyig eszt a búgykost Készítete Pap Sándor tisza Füreden az 1874 Nyúzó Gáspár műhelyiberi"'.43 A másik butella előlapján Nyúzó Gáspár kecses madara, míg hátlapján legényének, Pap Sándornak karcolt rozmaringágas keretben gyakorlatlan 41 Mohácsi-gyűjtemény (Tiszafüred) 42 NM 78835 43 NM 51.31.366. Képét közli: FÜVESSY Anikó 1981. 15 a. és b. kép. 412