Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910), a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége

A tulipán igen jellegzetes rajzolatú, más füredi műhelynél ilyen formában kortársainál nem is fordul elő. Az előlapi kompozíciót barna írókával rajzolta elő, mely három ágra váló csokor, két oldalán tulipánnal, csúcsán kinyílt virágtányérral. A tulipánok hangsúlyozott csészelevelei zölddel színezettek. Szívalakú közepe vörös, két oldalán zölddel színezett zárólevelek. A szív csúcsában négy barna bibe. A kompozíció csúcsán vörös csíkokkal kitöltött virág, két oldalán megosztva az írókázott évszám: „18 6T. Hátlapján karcolt felirat: ,JKészült I ez a bütykös / a Nyúzó Gáspár I mühejjibe a I Szabó József szá I mára igyál pajtás / belólle úgy túdodmi I van ben ne készült / 1867 ben". A feliratot barna pontsor övezi, alul fekvő irókás leveles ág zárja (3 kép).

2

9 Ez a jellegzetes, csészeleveles virág teljesen hasonló megfogalmazásban, de karcolt - színezett kivitelben a tiszahalászi református eklézsia által használt miskakancsó oldalán is megtalálható annyi eltéréssel, hogy bibéit zöld porzók zárják. Ez a kancsó oldalán lévő hulllámvonalra elhelyezett leveles-virágos kombináció zárómotívuma. 30 Oldallevelekkei kiegészítve, de csak írókás kivitelben a Katona Sándor-féle 1856-os miskakancsó oldalán is felleljük (4. kép). A reformkori kancsón egyéb, a Nyúzó-műhelyt jellemző ornamentika is megtalálható, pl. a pontsorral keretezett szív. Más, reformkori darabon is találunk párhuzamot a későbbi Katona Sándor-, majd Nyúzó-munkákkal. Egy 1835-ös készítésű kulacson, melynek verses ajánlása is a Katona Sándor-féle ághoz köthető ,JCováts Pál Az isten szeresen szép hitves Társaddal sokájig éltessen", 3. kép. 1867-es butella csészeleveles virággal (Kádár-gyűjtemény, Paris-Párizs) 29 Kádár-gyűjtemény (Párizs) 30 SPvEM 1966.2