Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910), a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége

már előfordul az a félig zárt virágbimbó, melynek csúcsából csigavonal nyúlik ki. 31 Ezt a motívumot karcolt-színezett vagy csak írókázott változatban a későbbiekben csak Nyúzó Gáspár műhelyének munkáin lelhetjük fel. Bár a reformkorban Tiszafüreden három-négy eltérő díszítőstílusra s ezzel együtt műhelycsoportra figyelhetünk fel, úgy néz ki, hogy a karcolt-írókás és rátétes minőségi munkák valamilyen szinten a Katona Nagy család első, még a XVIII. század végén született generációjához köthetők, melyet a korai emlékanyag kétféle miskakancsó-típusa is bizonyíthat. Nyúzó Gáspárnál - bár mindkét ággal kapcsolatban állt -, a Sándor-ág (1793-1840) hatása erősebb volt. Ennek az ágnak egyik leszármazottja volt második mestere, Katona Sándor. 32 1867-ben készült az a barna alapú nagytál, melyet szintén személyéhez kötünk. A tál szélét kacskaringóba véződő leveles ágsor övezi, öblében nagyméretű hármasvirág, melynek csúcsa alatt kettéosztva az ugyanekkor készítet butellával egyező karakterrel az évszám. 33 Ezeknek az éveknek termése lehet egy fehér alapú tál is, melynek öblében a kacskaringós bibéjű virágbimbó, másik kettőn - szintén fehér alapon - a pontokkal keretezett szívmotívum fordul elő. 34 4. kép. Katona Sándor 1856-os miskakancsója (Lazetzky-gyűjtemény, Budapest) 31 Kertész- (Debrecen), majd Sóvári-gyójtemény (Tata). A képét közli: FÜVESSY Anikó 1987. 545. kép. 32 Vö. FÜVESSY Anikó 197933 Herman Ottó Múzeum (ezután: HOM) 53.218.1. Képét közli FÜVESSY Anikó 1993. 20. kép 34 NM 129470., 129227., 129473-