Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - D. Rácz Magdolna: A Nyírbátor környéki zsidó vallású lakosság ünnepi szokásai és táplálkozása

következők: Tisri (szeptember-október), chesván (október-november), kiszlév-(november-december) , sevát (január-február), ádár-(február-március), niszán (március-április), ijjár (április-május), sziván (május-június), támuz (június-július), áv vagy menahem áv (július-augusztus), elul (augusztus-szeptember), a szökőévben ádár hó iktatódik be ádár séni, azaz a második ádár. Ünnepek: Pészáh-niszin 15-22. Sávout-szivín 6-7. Szukkot-üsü 15-22. Ros HáSáná-úsú 1-2. Jom Kippur-úsú 10. Chánukká-kiszlév 25-8 napig Pwn'ra-ádár 14. Tis á be-áv, áv 96 Ez a fejezet az EGYSÉG c. folyóirat mellékletének alapján adatközlőim magyarázatával kiegészítve készült. Az időpontok évente, a hold járása szerint váltakoznak. Az itt megadott adatok 5756, azaz 1996-ra érvényesek. Elul-Tisri (Elel-Tislah) Szeptember-október Szeptember 7-én, szombat éjjel kezdik a Szlichot (Szléhesz) nevű bűnbánó imát mondani egészen Ros HáSánáig. A zsidó időszámítás szerint Ros HáSánákor (Ros HaSóne) teremtette Isten a világot. Ekkor hajnalban, napfelkelte előtt mennek a templomba. Ros HáSáná lényege a bűnbánás, ennek elérésére sófárt (kostülök) fújnak, és délután tartják a Táslich (Táslák) szertartást, amelynek keretében jelképesen a folyóba vetik vétkeiket. Ha nincs a közelben természetes víz egy család udvarán ahol kút van, összegyűlnek, közösen imádkoznak és egy kis kenyérdarabkát dobnak a vízbe. Szombaton nem szabad ezt a szertartást végezni. Ezután 10 napig kora reggel imádkoznak, mindennap más imát mondanak el. A Ros Hásáná 6 HERBST-KRAUSZ Zorika 1988. 7-8.