Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - D. Rácz Magdolna: A Nyírbátor környéki zsidó vallású lakosság ünnepi szokásai és táplálkozása

(újév ) és Jom Kippur (Jom Kipir) (engesztelőnap) közötti időt tíz bűnbánó napnak nevezik. A Jom Kippur ünnepet megelőző nap estéjétől az ünnep kimeneteléig 25 órai szigorú böjtöt kell tartani. Adatközlőim szerint a böjt előtti este csak mértékkel szabad enni, mert úgy könnyebb böjtölni, hiszen ez idő alatt a szájukat sem öblíthették ki. Ekkor tilos fürödni, szépítkezni, bőrcipőt felhúzni és házaséletet élni, mert a Tóra sanyargatást ír elő. A Jom Kippur napi imarendet az ünnepi imakönyv, a Máchzor (Magzer) tartalmazza. Ennek lényege a bevezető Kol Nidre a böjt előtti este és a Jizkor (Jiszkár), halott szeretteik lelkiüdvéért, valamint a Neila ( Nili) imádság ( aznap késő délután). Ezzel ér véget a böjt. A szigorú böjtöt csak a 13 évet betöltött gyerekeknek kellett tartani, a kisebbek csak fél napig böjtöltek. Tisri 15-én kezdődik a Szukot (Szikesz), a sátrak ünnepe, amely 9 napig tart. A Szikesz első két napja főünnep, a következő öt nap félünnep (hal amajd), ilyenkor lehet ugyan dolgozni, de szokás a szülőket meglátogatni, a szomszédokkal elbeszélgetni is. Az utolsó két nap megint főünnep. Mindkettő szigorúan munkaszüneti nap, akárcsak a szombat, vagy a Jom Kippur. Ezeken a napokon csak bizonyos feltételek mellett szabad főzni. Szukot ünnepén sátorban, szukában kell étkezni. Régen minden család udvarán állt sátor. A sátrat deszkából, vagy kóróból építik, lombokkal díszítik, a teteje nyitott, hogy Isten lássa a népet. Alakja adatközlőim szerint, a Sínai hegyre emlékeztet, ahol Mózes megkapta a kőtáblákat. A sátorba asztalt és székeket állítanak, mindig van egy plusz teríték a váratlanul érkezők számára. Nyolc napon át étkeznek a sátorban. Erre az alkalomra ünnepi kalácsot készítenek, mint szombatra. A tetejét mákkal szórják be. Az áldás elmondása után nem sóba, hanem mézbe mártják az első falatot. Napjainkban a zsinagógák udvarán szoktak sátrat építeni. Szombat kivételével mindennap áldást mondanak 4 jelképes növényre, az etrog, luláv, hadász és árává ünnepi csokrára. Adatközlőim a csokrot Izraelből kapott eszerikből cédrusgyümölcsből (narancs és citrom keveréke), pálmaágból, olajágból és hazai fűzfaágból készítik. Az utolsó előtti nap Semini Acereth (Szmini aceresz). Az ünnep utolsó napja a Szimchát Tora (Szimhesz Tajre), Tóra ünnepe. Ez a legvidámabb nap, örömünnep. E napon kapta Mózes az Úrtól a Törvényt. A zsinagógákban ünnepélyesen körülviszik a Tóra-tekercseket, ezzel kifejezve az elszakíthatatlan kapcsolatot a zsidó nép és a Tóra között - mi tartjuk a Tórát,