Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - D. Rácz Magdolna: A Nyírbátor környéki zsidó vallású lakosság ünnepi szokásai és táplálkozása

A ház körüli fontos teendőket (állatok etetése, fejés, tűzgyújtás stb.) egy keresztény férfi vagy asszony végezte el, fizetség fejében, vagy barátságból. De a tejet akkor is elvihette. Adatközlőim házánál a nyári konyhából fűthető félgömb alakú kemence állt egy féleresz alatt. Mellette egy fele akkora kis kemence, amelyben nyáron készítették és tartották melegen a szombati ebédre való húsos sóletet vagy „csólenyt" és a vacsorára való sültet. A sólett általában/wsíö/í húsból esetleg töltött libanyakból és babból készült sűrűre főzött étel, melyet fokhagymával, sóval, borssal ízesítettek. A nyírbátori úri zsidók, akik házánál nem volt kemence, a piacra hordták a „csólenyt", mert itt állt egy kemence, amit pénteken mindig befűtötték, este lezárták és szombaton fél tizenkettőkor bontották ki. Mindenkinek rajta volt a neve a szilkéjén. Tíz vagy húsz krajcárt fizettek, attól függően ki mekkora edényt hozott. 5 Az ebéd általában hideg gyümölcsleves és sólett valamilyen hússal, mellé a második kalácsot fogyasztották. A vacsora a már említett sült hús (deimp ßes) volt. Ha pl. kacsa sültet ettek, akkor azt sóval, borssal, paprikával, fokhagymával ízesítették, kevés vizet öntöttek alá, betették a kemencébe, ahol saját zsírjában sült meg. Ekkor vágták fel a harmadik kalácsot. Ezután mikor feljött a csillag kis kancsóba bort hoztak. A felnőttek nagyobb pohárba, a gyerekek csak egy gyűszűnyit kaptak. Az apa a gyermekek fejére tette a kezét, elmondta az áldást. Ezután megitták a bort, a gyerekek kaptak egyegy falat süteményt és véget ért a szombat. Vallási ünnepek Zsidó kalendárium - LI ACH A zsidó naptár holdhónapokkal számol, sőt meg is ünnepli az újhold napját. A 12 holdhónapot szökőévben egy tizenharmadik egészíti ki. A hónapok a 4 BIM adattár 60-82/336 N.