Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - D. Rácz Magdolna: A Nyírbátor környéki zsidó vallású lakosság ünnepi szokásai és táplálkozása

körülmetéléshez érteni. Mindössze két ilyen rabbi volt az országban. A gyermek lábát fáslival kifeszítették, s a rabbi miközben imát mondott körülmetélte egy éles késsel, a halevvel. Utána Juda-porral beszórták a sebet, és a maß vagy a bába 8 napig járt kötözni. A kisfiú ekkor kapta a nevét is. Egészségügyi szempontja is volt a rítusnak, de főleg vallási. Istennel kötött szövetségük megerősítése. Az újszülöttet ezzel befogadta a közösség. Utána nagy ünnepséget szüdét rendeztek, ahol a keresztszülő által hozott pálinkát és tortát, valamint halkocsonyát fogyasztottak. Ha az elsőszülött

ßszruel nemzetségbeli fiú volt, a 30. napon meg kellett váltani, általában pénzzel, egy kajen nemzetségbeli jelenlétében a zsinagógában. A kislány újszülött csak nevet kapott. Szombat délelőtt felvitték a templomba. Névadója után kisebb ünnepség kiddis volt, csak süteményt és gyümölcsöt kínáltak. A gyermekek kaptak egy keresztény és egy zsidó nevet. A zsidó név egy elhunyt családtag neve volt, ezzel megtisztelték az emlékét. Gyakran előfordult, hogy a gyermektelen gazdag családok a szegény családot megkérték, hogy az újszülött fiú az ő elhunyt családtagjuknak a nevét viselje. Ezért pénzt adtak, a gyermeket egész életében patronálták, és haláluk után a fiú örökölt. A gyerekágyas 6 hétig az ajtón kívül se mehetett. Az anyja látta el, vagy a családtagok. Egyedül nem hagyták, ha férje nem volt otthon, akkor egy családtag vele aludt. A 6 hét letelte után elment a mikvébe, aztán a templomba. Házasság A fiúkat 19 éves korukban kiházasították. (Azért ilyen korán, hogy tisztán menjen a házasságba.) Általában a szülők nézték ki a menyasszonynak valót, vagy közvetítőt, ajánlót (sathn) vettek igénybe. Ezt a szerepet férfi töltötte be. Ha a másik család is beleegyezett a házasságba szerződést készítettek, amelyben a vőlegény kötelezte magát, hogy eltartja jövendő feleségét és gyermekeit. A váláshoz, ami nagyon ritka volt, a feleség írásos beleegyezése kellett és egy olyan község, ahol keresztül folyt egy folyó.