Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - D. Rácz Magdolna: A Nyírbátor környéki zsidó vallású lakosság ünnepi szokásai és táplálkozása

birodalmak, népek millióinak. A történelem egyik legnagyszerűbb rejtélye ez, mely annál csodálatosabbá válik, minél jobban a mélyére próbálunk tekinteni."

1 Az emberi élet fordulói Születés Földi létünk kezdete nem annyira számunkra jelentős esemény, mint inkább azoknak, akik megérkezésünkre várnak. így van ez az idők kezdete óta, felekezetre való tekintet nélkül. Ha a várandós asszonynak elérkezett az ideje a falusi bábát hívták el hozzá. A szülőágy fölé a pap, miután a gyerek megszületett egy, az ártó hatalmak távoltartására szolgáló, a templomban őrzött papírlapot, kimpet cetlt tett, amin bibliai idézetek voltak. Ha az újszülött kisfiú volt, 8 napos korában, ha az nem szombatra esett és nem volt semmi baja (pl. sárgaság) elvitték a zsinagógába, kisebb helyen az imaházba keresztelni - (malenolás). Előtte való péntek este az ismerős férfiak elmentek a házhoz, ahol imádkoztak, és vendégül látták őket. Ez volt a zocher este. Pálinkával, borral süteménnyel kínálták őket és az erre az alkalomra készült zocher babbal, amely készülhetett száraz és fejtős babból is, a lényeg, hogy nagy szemű és tarka legyen. Mikor a főzővízben félig megpuhult megsózták, megfőzték, leszűrték. Tálba tették, megborsozták. Kóser bort fogyasztottak mellé, ami gyenge, édes fehérbor volt. A keresztelő napján a bába a családtagok előtt megfürösztötte a gyereket. Azok pedig a fürösztő vízbe pénzt dobáltak a számára (bábapénz). A keresztelői szertartáson a gyereket a keresztapa tartotta a karján. Keresztszülőnek lenni megtiszteltetésnek számított. Nagy szertartás volt. Külön erre az alkalomra, általában Pestről, keresztelő rabbi (maß) érkezett. Nagyon kellett a 1 SZIMONIDESZ Lajos 1928. 368-369-