Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kriston Vízi József: A munka és a szeretet háza. Egy civil otthonteremtő kísérlet a XIX. és XX. század fordulóján

előtt feladták, belátva, hogy annak (utazási és elhelyezési, valamint személyzeti) költségei másra át nem háríthatók, garantált támogatás ahhoz nem társult. Mivel ez alkalommal arra van csupán módunk, hogy a Kiss Áron élete utolsó, illetve az általa társaival létrehozott Nagypénteki Református Társaság első 15 esztendejének legfontosabb történéseiről szóljunk, tekintsük át, hogy miként alakult a hajlék létrehozásának, megalapozásának valós története a kezdetektől a megizmosodásig. 17 Azzal, hogy a székesfőváros közgyűlése 1896 nyarán egy tekintélyes, 15.000 forint nagyságrendű segélyt szavazott meg a társaságnak, fölvetődött: a kamaraerdei terület arra kialakított telkein „Az intézet több (egyenként 25 gyermekre számított) épületekből fog állni. Egy ilyen külön épület építési költsége 10.000 forint. Minden épület az adakozók nevét fogja viselni."

18 (Tudjuk, ez az az időszak, amikor például a Józsefváros északkeleti sávjában már érlelődik a Gaál Mózesek megálmodta Tisztviselőtelep, majd később 'a Wekerle', amely az emberléptékű, nagyváros közeli életmódot próbálja megteremteni; e gyermekkert-városka szintén a gondolkodási mód-modell kifejeződése.) Azonban nem sokkal ezután - költségkímélésből fakadó tervmódosítást követően - a pavilon-rendszert elvetették és új, egy főépületre vonatkozó koncepció fogalmazódott meg, a szükséges kiegészítő építményekkel együtt. A NRT immár negyedik, az 1899- esztendőről jelentést adó évkönyvében találjuk meg először a belső címlapon az úgynevezett „Erzsébet-Ház" emeletes épületének - akkor még csak - fantázia rajzát. Megtudhatjuk továbbá, hogy az építkezés Sajnálatos, hogy a NRT történetének vizsgálatához szükséges forrásanyag jelenleg leginkább az 1910-es évek végéig áll rendelkezésre. A további kutatómunka során tárulhat majd föl az intézmény múltja a két világháború közötti időszakban, valamint az épület későbbi, máig nyúló funkció váltásai, - ez a legújabb kori és izgalmas háztörténet. Mindenesetre terveink között szerepel, hogy a közeli jövőben eleget tegyünk ennek a szellemi kihívásnak, amely többek között napjaink civil szerveződései számára is sok tanulsággal szolgálhatnak! A Református Zsinati Levéltár, a Budai Református Egyház, valamint Budaörs-Kamaraerdő részönkormányzatának iratai, emlékező személyiségei a továbblépést jelentő és sikerrel kecsegtető források. Évkönyv II. 1898. 7. - Érdemes meggondolni, hogy a Gmeiner-féle szellemiségen alapuló, ún. SOS Gyermekfalvak kialakítása és a támogatás-szervezés-ellátás-működtetés elve mennyire nem előzmények nélkül való (pl. Magyarországon)...