Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Kriston Vízi József: A munka és a szeretet háza. Egy civil otthonteremtő kísérlet a XIX. és XX. század fordulóján
1898-ban végül is elkezdődött Sárdy Gyula tervei alapján, Feszty Gyula műegyetemi tanár átdolgozásával. A társaság vezérkara - feltehetőleg korabeli versenyeztetés alapján - kiadta a legfontosabb és sarkalatos szakipari (kőműves és cserépfedő, ács, asztalos, lakatos, padozat burkoló, bádogos - ezt Szepessy István mester uram ingyen vállalta -, valamint vasműves) munkákra a megrendelést, mellettük igen sok minőségi tevékenységre és anyag beszállítására érkezett kedvezményes, sőt térítés mentes felajánlás. Ennek eredményeként 1899- december 3-án tető alá került az épület! Az év nyarán, őszén nagy szabású területrendezési és parkosítási munka folyt, valamint gyümölcs telepítés és a veteményes előkészítése. Darányi miniszterrel többször is szerveztek közös „határjárást", amelyen Kiss Áron és felelős egyesületi vezetők közösen vettek részt. Az igen befolyásos alapító, Darányi szorgalmazására sikerült elérni, hogy a budaörsi vasútállomástól megfelelő út is vezessen az Otthonhoz. A bejárati egység fölött még két szintes főépület területét egy 29 m hosszú és 16.5 m széles téglalap alakzat formálta. Az alagsorban és a földszint nagy részén a különféle kiszolgáló helyiségek (pl. konyha, éléstár, vagy az ebédlő terem, tornahelyiség, fürdőszoba stb.) nyertek elhelyezést. Az első emeleten imaterem, a segédtanító szobája, fehérnemű raktár s a tan- és kézimunka termek voltak. A második emeletet a vezetőtanítók (házaspár) lakása, hálótermek, a felsőruhák raktára, valamint az egészségügyi mellékhelyiségek uralták. Másik épület a kiszolgáló személyzet (kertész, cseléd) és a betegszobák, orvosi rendelő, valamint ló- és tehénistálló céljaira terveztetett előzetesen, közel 200 nm alapterületen. Ez a megvalósítás során két külön épületre oszlott; ezek - miként a masszív, téglából készült anyaépület - ma is eredeti helyükön állnak. 19 Az 1899/1900. esztendő sorsfordító volt a NRT életében is: a feladatok és a támogatási formák, lehetőségek immár naprólnapra megsokasodtak. A nyilvántartás szerint 53 tag ugyan elhagyta a közösséget, de 68 új személy idepártolása túlszárnyalta az erkölcsi és az anyagi veszteséget egyaránt. Az 1900. év nagyszerű eseményeiről tudósító annales címlapján már a „Nagypénteki Református Társaság Erzsébet-háza Buda-Eörsön' feliratú homlokzattal ékesített épület valódi fotográfiája látható, avval szemközt pedig a nagy terület 19 Az épület felderítésében Kelle Antal mérnök konstruktőr (Budaörs-Törökbálint) volt segítségemre; folyamatos támogatását ezúton is köszönöm!