Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bárth János: Egy küküllőmezei szállás élete

1771-ben Zetelaka legtávolabbi havasán, a Varsággal határos Küküllőmezőn már zetelaki gazdák irtáskaszálókat birtokoltak és használtak. A zetelaki kommunitásnak is volt ott egy jó kaszálója, amelynek Bíró Mihály „megyebíró" vette hasznát. 3 A XLX. század első felében sok évig tartó per zajlott Zetelaka és a távoli Bögöz között az ún. Tizenhét falu havasának határai miatt. 1832. szeptember 18-án nagy létszámú határvizsgáló csoport ment fel a Hargita havasaiba, a Nagy Súgó patak és az Ivó patak „összeszakadása" tájékára. A széki urak, valamint a perben álló két falu társadalmát reprezentáló férfiak a zetelakiak havasi szállásépületeiben húzták meg magukat.

4 A zetelaki havasi szállások többsége a XX. század első felében állandóan lakott tanyává alakult. 1910-ben Zetelaka 4724 lakosából 703 fő külterületen élt. 5 A külterületi lakosok száma azidőtájt magába foglalta Klein Zsigmond vállalkozó ún. zsigmondtelepi gőzfűrész üzemének, jórészt idegen eredetű, „igazi" tanyai lakosnak egyáltalán nem tekinthető munkásságát is. Zetelaka belterülete és a hajdani zetelaki külterület havasok szerint tagolódó tanyás területi egységei együttesen a XX. század második felében a romániai közigazgatás Comuna Zetea (Zetelaka község) nevű alapegységét tették ki. A zetelaki belterület és a hajdani zetelaki külterület lélekszámát 1966-ból és 1992-ből az alábbi táblázat szemlélteti.6 3 Kolozsvári Állami Levéltár. Székely láda, 894 Zetelaki Plébánia Irattára. Acta Parochialia 1735-1840. 32. 5 NÉPSZÁMLÁLÁS 1912. 629. 6 VARGA E. Árpád 1998. 245-246.