Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bárth János: Egy küküllőmezei szállás élete

1966 1992 1966 1992 Zetelaka hajdani belterülete 3857 4603 Zetelaka hajdani külterülete Desághátja 107 45 Ivómezeje 544 379 Küküllőmező 127 69 Sikaszómezeje 352 149 Zeteváralja 748 734 Összesen 1878 1376 1878 1376 Zetelaka összesen 5735 5979 A fenti táblázat fontos tanulsága, hogy a tanyás területek népességének csökkenése együtt járt Zetelaka belterületi népességének növekedésével. Tehát, amikor a zetelaki eredetű tanyalakók a XX. század utolsó harmadában elhagyták tanyájukat, legtöbbször kibocsátó falujukba telepedtek vissza. Figyelemre méltó még, hogy a tanyás területek közül a Gyergyó felé vezető út mellett fekvő, „templomos" hellyé előlépett Zeteváralja tartotta népességét. A közölt statisztikai adatok nem tükrözik, de néprajzi terepmunka során tapasztalható volt, hogy bizonyos zetelaki tanyákat, amelyek korábban állandóan lakottnak számítottak, a XX. század végére csak nyaranta lakták, és a tél idejére magára hagyták. Efféle tanyahasználatra azok vállalkozhattak, akiknek havasi tanyájukon kívül Zetelakán is volt házuk. Az ilyen tanyabirtokosok májusban kiköltöztek havasi tanyáikra. Ott laktak az első hó leestéig, legkésőbb karácsonyig. Akkor beköltöztek zetelaki házaikba, hogy ott töltsék a téli hónapokat. Ezt a tanyahasználati módot új jelenségként emlegették 1999-ben Küküllőmezőn, bár a gondolat nyilvánvalóan nem előzmények nélküli a tanyai gazdálkodás történetében. Sebők Imre küküllőmezei tanyája A hajdani havasi szállástartás gyakorlata az állandóan lakott hegyi tanyák elszaporodásával Zetelaka határában sem tűnt el nyomtalanul. Akadtak olyan konzervatív