Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Az állattartás építményei a Szeged környéki tanyákon

4. kép. Dorozsmai nagygazda tanya istállója: Épült 1930-as években. Forráskút, Átokháza dűlő 225. Fotó: 1970. tűznél melegedtek, főztek, a világánál ettek, beszélgettek, szórakoztak a szomszéd szállásokról összejövő legények. A füst a padlat nélküli istálló légterében oszlott el. A szakirodalomból ismert párhuzamok

1 valószínűsítik, hogy a XVIII-XIX. században nagygazdák lakóház nélküli szállásain tájunkon élt ez a gyakorlat. A 15-20 és több szarvasmarhát tartó nagygazdáknál olyan istálló épült, ahol a két végjászlon kívül, középen keresztjászol is készült. Nagygazdák külön ököristállót is építettek. (4. kép) A XLX. század második felében a tanyai melléképületek általában a lakóháznál kezdetlegesebb, régiesebb falazattal és födéllel épültek. Egy kisteleki gazda az 1890-es években 20 hold földön vályogfalú, zsindelytetős házat épített, istállója 1 Vö. GYÖRFFY István 1910., VARGHA László 1940. 292