Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Benedek Csaba: Adatok Cserépfalu népi építészetéhez, különös tekintettel az idegenekre

Adatok Cserépfalu népi építészetéhez, különös tekintettel az idegenekre Benedek Csaba Pest megyében, Felsőgödön, Budapesttől 30 km-re északra születtem s nőttem fel. Gyerekkoromtól szemtanúja voltam a fővárosból az agglomerációba történő jelentős mértékű bevándorlásnak (migrációs folyamatnak) s így falunk „budapesti megszállásának" is. Ezt a jelenséget egészen az 1990-es évekig lehetett nyomon követni, majd hirtelen akkora mértéket öltött, hogy a mai lakosság elenyésző részéről mondható csak el, hogy helybeli, a többség idegen beköltözött, a helyi viszonyokat egyáltalán nem ismerő jövevény. Ilyen körülmények között talán nem véletlen, hogy az idegenség kérdésével kezdtem el foglalkozni, s már egyetemi szakdolgozatomat is a bevándorlás, befogadás, kirekesztés körülményeiről írtam. Kezdetben a határokon túli, kalotaszegi, székelyföldi és kárpátaljai közösségeket vizsgáltam, 1 majd csonka Magyarország több településén is végeztem kutatásokat a témában. Kézenfekvőnek látszott, hogy a Bükkalja falvait bevonjam a vizsgálat tárgyába, mivel falunkból, a „megszállt" Felsőgödről több család is „menekült" Borsodba, elsősorban Bogácsra, de szüleim is ezen a vidéken, Cserépfaluban vásároltak maguknak lakást s itt is óhajtották nyugdíjas éveiket eltölteni. A falunkból először Bogácsra költöző család 1987-ben vásárolt magának házat s ettől kezdve évi rendszerességgel látogattam el hozzájuk, láthattam a felújítási munkálatokat és a koncepciót, ami szerint újjáépítették az épületeket, valamint az egész parasztportát. Később a többi vidékünkről elköltözött vagy nyaralót vett 1 BENEDEK Csaba 2003.