Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Gráfik Imre: Díszített faormok Nyugat-Dunántúlon
Megbízható adatok szerint Vas megyében Hegyhátszentpéteren kívül Döbörhegyen, Gersekaráton, Gősfán, Petőmihályfán és Szarvaskenden, Zala megyében Bagodvitenyéden, Gáborjánházán, Hagyárosböröndön, Káváson, Kerkateskádon, Mikekarácsonyfán, Nagykutason, Rédicsen, Salomváron és Vaspörön voltak festett faormú házak, továbbá a Göcsejjel határos szlovéniai Muramelléken Alsólendvalakos, Gaberje és Kapca községekben. Egyes vélemények szerint a faragott, festett faoromzatú házakról a legrégebbi építési adat Göcsejből származik 1813-ból, a datált oromzat színes rajzát a Malonyay-féle kötet közölte. 9 Tóth János által adott leírását érdemes és tanulságos felidéznünk: „Ez a ház Malonyay szerint 1813-ban épült. A festés is ezt az évszámot mutatja. A fehérre tapasztott, meszelt boronafal felett a csonka oromfal konzolosan előáll. Az oromfalat hordó háromsoros gerendázatot alul gazdag, fűrészelt díszítésű szegély deszka zárja le. A gerendázat faragása erőteljesen plasztikus: az alsó fogsor felett fűrészfogsor húzódik végig, felette táblásán tagozott gerenda közepén látható az építtető neve és az építési évszám; majd újra fogsor következik és a díszítést ferde sávozású festett deszkaszalag zárja le. Felette az oromdeszkázaton egyes és kettős nyílások biztosították a padlás szellőzését, a nyílások körül festett rozetta és virágdíszekkel. Az orom-trapézt három függőleges, festett pálca osztja öt részre, s a trapézt befoglaló gerendakeret vesétekkel gazdagon tagolt. Ez a legrégibb datált, festett, faragott faoromra vonatkozó feljegyzés Göcsejből." 10 Mások álláspontja szerint azonban ez a korai datálás téves olvasaton alapul. „A faragott festett faormú lakóházakról a legrégibb építési évszámú, 1813-as adat a göcseji Salomvárról való. E ház képét Malonyay Dezső örökítette meg az utókor számára. Erre hivatkozik Tóth János is... Az 1813-as évszám azonban feltehetően téves olvasató... valószínűbb az 1873-as évszám." 1 ! Bárdosi János véleményének kialakításában a Göcsej jeles kutatójának, Szentmihályi Imrének egy tanulmányában megfogalmazottakra épít, aki szerint ellentmondó és vitatható: „...a Malonyai által (XXXII. t.) közölt göcseji (salomvári) 9 MALONYAY Dezső 1912. IV. 311. és XXXII. tábla 10 TÓTH János 1965. 46-48. 11 BÁRDOSI János 1984. 284.
