Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Gráfik Imre: Díszített faormok Nyugat-Dunántúlon
dúsan festett csonkatornyos házorom, melyen 'Éljen Göde József 1813' felirat és évszám látható. Ha 1813-ban már ilyen díszes házormok voltak, úgy egyszerű csonkatornyos ormok akár 1750 körül is lehettek. A Malonyay-féle 1813-as évszám azonban téves olvasatú. A festett ormot két táblán is közli, a két kép csak abban különbözik, hogy a másik (XXXIII.) táblán 68-as évszám látszik. Egyik évszám tehát nem jó, - esetleg egyik sem. Ilyen díszes, dúsan festett ormok csak az 1850-es évek után, főleg az 1870-es, 1880-as évekből ismertek... Az l-es és a 3-as szám könnyen elolvasható. Házormunk valószínűleg 1868-ban vagy 1873-ban készült." 12 Jelen ismereteink szerint a vitatott álláspontok között nehéz igazságot tenni. Levéltári kutatások talán felszínre hozhatnak olyan adatokat, melyek alapján eldönthető, hogy valóban hiteles-e az 1813-as, legkorábbinak tartott festett faorom datálás. Talán nem is ez a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy magát a folyamatot és a hagyomány el-, illetve kiterjedését fel tudjuk vázolni. A tárgykörben egyik legalaposabb kutatást végző Tóth János szerint: „.. .a nyugati végek falusi házainak faragott, majd festett, ill. vakolathímes oromdísze a virágos reneszánsz késői hagyatéka. A reneszánsz stílus Magyarországon Mátyás korában kezdődött el, s az egész országban mély gyökeret vert, különösen hatva népművészetünkre. Gerevich Tibor elmélete szerint a magyar reneszánsz negyedik szakaszában a magyar mesterek már magyar formaképzéssel alkottak. Az ország peremkerületén a templomok mennyezetén, első padjain, szószékein és kórusain még ma is élnek a reneszánsz magyar virágai és faragott plasztikus díszei." 13 Lényegében ezt figyelhette meg a kutatás a vasi Hegyháton, az Őrségben, Göcsejben és Hetesben, valamint a Muramelléken is: „.. .ahol a templomok faragott és festett díszeit először a népi ácsmesterek, később az asztalos-festő mesterek plántálták át a falusi házak oromfalainak gerendázatára és deszkázatára. Itt is, mint a templomokban, nagy fehér falfelület mellé, ill. fölé kerültek a reneszánsz faragott díszítőelemei és az eleinte erősen stilizált, később naturalisztikus virágdíszei." 14 12 SZENTMIHÁLYI Imre 1974. 166. 93. lábjegyzet 13 TÓTH János 1971. 51. 14 TÓTH János 1971. 51.
