Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Szilágyi Miklós: Mezei téglaégetés a XVIII-XX. században

is voltak XVIII. századi előzményei.

12 A Podmaniczky család aszódi téglaégető iről, ha nem is folyamatosan, az 1730-as évektől a XIX. század utolsó harmadáig vannak adatok (ekkor került a téglagyártás tőkés vállalkozók kezébe). E kisüzemben - Asztalos István ezt állapíthatta meg - „egészen bizonyosan eladásra is termeltek". 13 A Pest megyei Abonyban élt, s gazdasági naplója ismeretében „jó gazdaként" és „tőzsérszellemű emberként" jellemezhető közbirtokos nemes, Márton Lajos , illetve a nemesi közbirtokosság a XLX. század első felében egy 30.000 tégla kapacitású „kemencét" üzemeltetett. A „verés" és az „égetés" külön mesterségnek számított, s a munkára vállalkozók, közöttük a Téglás vezetéknevű „mester", rendszerint vidékiek voltak. A számadások tanúsítják: nemcsak helyben használták fel, Tiszavárkonyra, Törteire is adtak el az Abonyban termelt téglából.

14 A tolnai uradalom legjövedelmezőbb vállalkozása a XVIII-XIX. században (a hamuzsírfőzés mellett) a téglagyártás volt. A tolnai téglaégetőben 1783-ban 297.300 db, 1807-ben 445.850 db tégla készült. Az uradalmi „téglaházhoz" 76.000 db kapacitású két kemence tartozott. 15 Páll István összegző megállapítása szerint a XIX. század első felében Szabolcs megyében több tégla- és cserépégető működött (pl. Benk, Keresztút, Szentmihály, Téglás, Nyírbakta), ám a városi fenntartású nádudvari és a nyíregyházi kivételével mindegyik uradalmi kezelésben állott. Ezekben az uradalmi kisüzemekben szakképzett mester irányította a munkát, ha a munkák egy részét jobbágyok végezték is. 16 Tiszacsegén az 1760-ban épült uradalmi „nagy téglaégetőben évente 69 ezer téglát készítettek, nagyobb részét az uraság távolabbi birtokaira szállították". Persze a faluban is téglából épült valamennyi urasági kocsmaház, pince, majorsági épület, kastély.

i7 Dankó Imre a dél-bihari falvak (Mezőgyán, Geszt) jelentős kapacitású, téglamester irányításával működő téglaégetőiről a Tisza-család 1834. évi számadáskönyve alapján közölt adatokat.

18 Dám László a derecskéi uradalom XVIII. században már létezett „téglagyáráról" értesít, mely azonban csak az uradalom 12 BAKÓ Ferenc 1973. 268-269. 13 ASZTALOS István 1997. I. 197. 14 BALOGH Sándor 1973- 138. 15 GLÓSZ József 1992. 277. 16 PÁLL István 1986. 67-68., 1987. 16, 1992. 144-145. 17 PAPP József 1992. 133. 18 DANKÓ Imre 1977. 276.