Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Szilágyi Miklós: Mezei téglaégetés a XVIII-XX. században

igényeit elégítette ki. A Sárrét-vidék jobbágyai - jegyzi meg a szerző némi malíciá­val - „legfeljebb csak a tégla robotban való szállításakor találkozhattak ezzel az épí­tőanyaggal." 19 Uradalmi téglaégető persze lényegesen több volt annál, mint amennyiről itt most adatokat idézhettem. Ilyeneknek gyaníthatóak a téglavetőre - téglaégetőre utaló, a Dunántúlon különösen sok (fentebb már emlegetett) XX. századi földrajzi név hátterében lévők, az alaposabb adatgyűjtés során pedig más egyéb forrásokban (pl. az alaposabb helytörténeti feldolgozásokban) további említésekre is bizonyo­san rábukkanhatnánk. 20 Ahogy a városok és falvak állandó avagy alkalmi téglaégetőinek teljesség igé­nyű számbavételére sincs ez alkalommal módom. Példaként utalok csupán rá, hogy Szeged városának az 1820-as évekig „az egyik legnagyobb 'ipari ága' volt" a tégla­égetés, 1750-ben 440.000 db, 1802-ben 1.080.000 db, 1812-ben 1.900.000 db éves termeléssel. 2 ! Nagykőrösön 1816-ban 442.900 téglát égettek a város részére. Még az 1860-as években is hat téglaégető kemencét vettek számba a városban (a város téglagyára az 1880-as években épült). 22 A mezővárosok, falvak vagy uradalmi, vagy községi fenntartású téglaégetőire vonatkozó adatokat pedig más összefüggésben fogom majd idézni. 3- A téglavetést-téglaégetést foglalkozás szerűen végzők társadalmi helyzetére, szakértelmére a velük kötött feudalizmuskori szerződésekből, illetve a helyenként a XX. századot is megért gyakorlatot megörökítő néprajzi megfigyelésekből kö­vetkeztethetünk. A nagy időbeli távolság ellenére azonos a tanulsága e kétféle 19 DÁM László 1995. 17. 20 Pl. a boszorkányperekben: egy 1734. évi csornai (Sopron m.) vallomás szerint „az emiétett Eva névő szolgálónak békét nem hagyván eőtet az Praepost Szeri Tégla égető kemenczéhez vittik, s abban hétszeris belé vetettik" (SCHRAM Ferenc 1970. II. 83). Vagy az építőművészetről szóló tanulmányokban: Dobrovits Dorottya (1983. 71.) az uradalmak XVIII. századi építkezése, építőanyag ellátása kapcsán észrevette, hogy a téglaégetés „a he­lyi anyagokhoz kötődik", s ez a körülmény „egyes településeket szinte 'téglaégetőkké' ké­pez ki." 21 FARKAS József 1985. 370-371. 22 NÓVÁK László 1991. 89-90.

Next

/
Thumbnails
Contents