Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok
tapasztott sövényfalú házakról lehet szó. Az alapárkokat nem mindenütt tudták megfigyelni, a cölöplyukak - úgy tűnik - sok esetben kiszedett cölöpök helyei voltak, és nincs nyoma sűrűn levert karóknak, ami a karóközös fal jellemzője. Az épületek tengelyében hosszúágasok nyomai nem kerültek elő. A csak kis részben feltárt III—V. ház az alapárkokban lévő cölöplyukak szerint hasonló falszerkezetű lehetett. 43 A szerzők a gyójai házak legközelebbi analógiáinak a földrajzilag is közel fekvő Szentkirályon feltárt házakat tartják. A III. ház melletti, elszenesedett fagerendák lenyomatát mutató, négyszögletes területet karámnak határozták meg, 44 azonban ezt ilyen célra túl szűknek gondoljuk (átmérője kb. 4,70 m, alapterülete 15 m 2 ), inkább javasoljuk a talpgerendás melléképület meghatározást. A középkori Szer mezővárosban (Ópusztaszer, Csongrád m.) folytatott ásatások során 1980-1985 között több XTV-XV. századi oszlopvázas, sárfalú lakóházat tártak fel (1., 2., 3. sz. épület). A4, sz. épületnek sárga agyaggal kitöltött, döngölt alapárka volt cölöpnyomok nélkül, az ásató föld anyagú felmenő falra (döngölt alapra épített gyephant, gyeptégla falra) gondolt. Az 5. sz. épület gazdasági épület volt, alapozásárokba állított nagyméretű oszlopok alkották a vázát, melyek közeit VÁLYl K. szerint vesszőfonással töltötték ki, tekintettel arra, hogy agyagos omladékréteget nem találtak. A 6. sz. háromhelyiséges épület alapárkában keményen bedöngölt agyag volt, de cölöplyukakat nem figyeltek meg. Az épület szerkezetét, felmenő falait nem határozták meg. 45 Ópusztaszeren az 1990-es évek elején négy településszintet állapítottak meg az Árpád-kori kolostor romjai fölé települt XTV-XV. századi mezővárosban, alapozásárokkal épült lakóházak részletei és gazdasági épületek kerültek elő. 46 Az eddigi közlemények alapján megállapíthatjuk, hogy a középkori Szer mezőváros építkezése általában megfelel az alföldi falvakból 43 HORVÁTH László András-H. SIMON Katalin 1996. 422-429. A karóközös sárfal építéstechnikája a szakirodalomban MÉRI István túrkeve-mórici ásatási közleménye óta megoldásként többször felmerült, mivel vesszőfonatos lenyomató tapasztásdarabokat nem találtak az ásatásokon. A szentkirályi házak egyik korábbi publikációiában magunk is erre a falazásmódra gondoltunk (PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. 95.), azonban a tapasztástöredékek alapos vizsgálata után elvetettük ezt a meghatározást: PÁLÓCZI HORVÁTH András 2001. 238. 44 HORVÁTH László András-H. SIMON Katalin 1996. 425-426, 430. 45 VÁLYI Katalin 1989. 79-84. 46 Vályi Katalin 1993. 66.; Vályi Katalin 1994. 102-103.
