Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok
megismert lakóház építési módnak, és szerencsés módon itt a kevéssé ismert XIV. századi építési korszak is képviseltetve van. Az Alföld északi peremén fekvő középkori Mohi mezővárosban (Muhi, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 1934 és 1941 között Leszih Andor, majd 1995 és 1997 között Pusztai Tamás és Laszlovszky József folytatott ásatást. Leszih A. a település területén sok helyen végzett kisebb ásatást, több épületrészt feltárt, változatos építésmódokat állapított meg (kőház, boronaszerkezet, cölöpváz, tapasztott sárfal).47 Pusztai T. és Laszlovszky J. a település főutcájának egy szakaszán nagy összefüggő felületet tárt fel XIII-XVT. századi rétegekkel: itt 10 késő középkori ház (74., 77., 78., 79-, 80., 81., 82., 87., 97., 102. sz. épület), egy pince (94. sz. épület) és 2 gazdasági épület (88., 89- sz. épület) került napvilágra. 48 A másik munkaterületen, a település déli végén 3 késő középkori épület (23-, 37., 43. sz. épület), a harmadik munkaterületen, a település déli szélén egy XVI. század végi épület (6. sz.) és karámok kerültek elő. 49 A feltárt többhelyiséges késő középkori házak közös jellemzője, hogy alapárkot egy ház kivételével nem észleltek, az épületek cölöpvázasak voltak, a cölöplyukak az agyagpadló szélén szabálytalan sorban helyezkedtek el, egymástól viszonylag távol (50-80 cm-re, néha távolabb, 1,50-2,0 m-re), a kemencék vesszővázra rakott agyagfallal készültek. 50 Az alapárok hiánya, a cölöpsorok jellege azt jelzi, hogy itt az Alföldön elterjedt, alapozással készült cölöpvázas építkezéstől eltérő építésmódról van szó, tehát nem valószínű, hogy tapasztott sövényfalakról. A régi faltechnikák közül a cölöpvázas szerkezettel kombinált nádfalat vagy a favázas sárfalat tartjuk valószínűnek, amelyeknél elegendő a cölöpöket egymástól egykét méter távolságra leverni. 51 Természetesen pontosabb meghatározáshoz szükséges lenne részletesebben ismerni az ásatási megfigyeléseket és az omladékokból előkerült anyagokat. 47 PUSZTAI Tamás 2001. 337-338. 48 PUSZTAI Tamás 2001. 339-340. A késő középkori réteg alatti épületekkel itt nem foglalkozunk. 49 PUSZTAI Tamás 2001. 343-348. 50 PUSZTAI Tamás 2001. 340, 349-351, 3. és 8. kép. 51 SABJÁN Tibor-BuzÁs Miklós 2003. 54-55, 62-64.