Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

ugyanezt a falazási technikát alkalmazták. Néprajzi megfigyelések és bontási tapasztalatok alapján Sabján Tibor is ilyen falszerkezetet rekonstruált a 4/a. és a 25. házra. 38 A 94. gödörben feltárt XVI. századi kút iszapos betöltéséből előkerült egy vesszőfonatos tapasztástöredék, amely nem égett át. Ebben az épülettípusban a szoba lepadlásolt volt, a födémgerendákra nádterítés és vesszők kerültek, majd sártapasztás. Az omladékok között a 4/a. és a 25. házban is találtunk nádlenyomatos tapasztásdarabokat. 39 A tapasztott nádfödém maradványai már Túrkeve-Móricon is előkerültek. 40 A 25. ház konyhájában - födém nélküli helyiségben - égett növényi maradványokat, köztük szalmát találtunk a padlón, ez utóbbi lehet a héjazat maradványául Szentkirályon a lakóházak mellett feltárt gazdasági épületek között is van példa az alapárokkal készült cölöpvázas, sövényfalú szerkezetre (pl. a 4/a. ház 2. sz. gazdasági épülete, a 8. épület, a 9- épület), ezek falát azonban valószínűleg csak nagyon vékonyan tapasztották, mivel fölöttük nem volt agyagos omladékréteg. Egyes cölöpvázas melléképület esetében nádfalra is gondolhatunk. Kisméretű, kerek vagy ovális karóvázas kunyhókat és ólakat is tártunk fel. Jellegzetesek a földbe mélyített, fél nyeregtetős állattartó építmények (gödörólak), illetve a karóvázas tetőszerkezettel ellátott nagy vermek (verempincék). A gazdasági udvarok egyik részét karámfallal kerítették el: a keskeny árokba állított szerkezet feltehetően karóvázas nádfal volt, hasonló a régi szárnyékokhoz. 42 Az egyik gazdasági udvar járószintjén meg lehetett figyelni két párhuzamos, keményre döngölt, feketésbarna sávot, talán valamilyen talpgerendás melléképület nyomát. Csongrád-Bokros-]ováki-part (Csongrád m.) lelőhelyen 1979-ben folyt a késő középkori Gyója falu feltárása, melynek során két háromhelyiséges lakóház (I. és II. ház, XV-XVI. század) került napvilágra. Ezek a szerzők szerint „karóközös, sárfalú, mestergerendás tetőszerkezetű" épületek voltak, valójában itt is cölöpvázas, 38 SABJÁN Tibor 2000. 153-159. 39 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. 97. 40 MÉRI István 1954. 144-145.; BARABÁS Jenő 1981. 233-234. 41 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986. 15. 42 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986. 228-230.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1990. 77-91.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 18-19.; ASZT Ágnes 2002. 85-94.