Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

század közepén vagy nem sokkal később megtörtént (4/a. ház 3-4. helyiség, 7. ház II. periódus, 25. ház II. periódus). Ezek az épületek a XVI. század elejéig álltak fenn, ekkor leégtek, omladékaik fölé új lakóházat építettek: a 4/a. ház fölé épült a 4. ház; a 7. ház fölé a 6. ház; a 25. ház fölé a 22/a., majd a 22. ház került. AXV. századi épületek alapozásmódját, falszerkezetét korábbi publikációinkban már részletesen elemeztük. Az alapárokba levert cölöpök és karók sűrűn követték egymást (14-22, 10-30, 15-36, 10-20 cm-re), az alapozásba agyaggal kevert földet töltöttek vissza és jól ledöngölték. A felmenő falak vastagsága: 40 cm, 35-36 cm, 34-35 cm, 42-46 cm. A falakra kívül-belül finom agyagtapasztás került, belülre rendszerint még fehér mázolás is. Az ásatás során a felmenő falak csonkjaiban nem találtuk nyomát vesszőfonatnak. (Érthető, ha az in situ falmaradványokban nem lehet megfigyelni ezt a technikát, hiszen a növényi eredetű építőanyagok csak az átégett agyagban maradnak meg, negatív formában, a falak pedig elsősorban nem a padlónál, hanem a födém közelében égnek át.) A padlón fekvő falomladékok közt ugyan mindegyik házban nagy mennyiségben előkerültek átégett agyagtapasztás töredékek, de ezek vizsgálatára a helyszínen nem kerülhetett sor, egyes házak anyagát (a 4., 4/a., 25., 29- házból származókat) csak 2001-ben tudtuk megvizsgálni. 37 Minden agyagtapasztásban jól láthatók a növényi szár (szalma), pelyva és gabonamag lenyomatok, a sarat ezekkel dolgozták össze. Egyes darabokon karókra utaló ívelt lenyomatok vannak, a karók átmérője kb. 6 cm, 8 cm, illetve 14 cm, nyilvánvaló, hogy ezek karóvázas-sövényfonatos sárfalból származnak. Több töredéken vékonyabb (1,2-2,5 cm átmérőjű) ág- vagy vesszőlenyomatok láthatók, ezek egymáshoz képest is különböző irányúak. Van olyan darab, amelynek egyik oldala lesimított felület, a benne lévő áglenyomatok pedig ennek síkjához képest ferdén befelé tartanak, ez is tapasztott sövényfal maradványa lehet. Sárgömbölyegekből, sárgombócokból rakott, sövényfonás nélküli karóvázas falra utaló agyagtapasztás darabokat nem találtunk. A tapasztástöredékek egy része a födémből származhat, bennük egymással párhuzamos nádszárak lenyomatai és az azokra merőleges ágak nyomai láthatók. Ezek a megfigyelések is bizonyítják, hogy a szentkirályi középkori házak tapasztott sövényfalúak voltak. A XVI. századra keltezhető épületeknél 37 PÁLÓCZI HORVÁTH András 2001. 238.