Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

A Duna-Tisza köze északi részén fekvő Szentkirályon (Bács-Kiskun m., 1952ig Kecskemét pusztája, ezután 1987-ig önálló község Lászlófalva néven, 1987-től újra Szentkirály) tervezett új ásatásokat indokolta, hogy a Kecskemét környéki ásatásokról nem maradt fenn megfelelő dokumentáció, így a lakóházakkal és településekkel kapcsolatos vitás kérdésekre utólag már nehéz választ adni. Szükségesnek látszott a vidék egyik középkori települését korszerű módszerekkel vizsgálat alá venni. A Kecskeméttől 20 km-re keletre fekvő Szentkirályra településtörténeti szempontok miatt esett a választás, a kunok megtelepedésének kérdéseit kívántuk tanulmányozni. Ezen a tatárjáráskor elnéptelenedett királyi birtokon a XIII. század végi felsőszentkirályi kun sírlelet szerint ekkor már kunok laktak. 1354-ben egy kun nemes család kapta meg új adományként a birtokot, ahol megtelepedtek. A XV-XVI. századi kun szállás (Szentkirályszállás) egészen a XVII. század elejéig fennállt, a környék egyik legjelentősebb faluja volt. 33 A budai szandzsák 1562. évi adóösszeírása 60 házat említ a faluban. 34 Az ásatások 1969 és 1990 között folytak Szentkirályon. A felszíni nyomok alapján a lelőhelyen 30 házhelyet (beltelket) tudtunk elkülöníteni és térképen rögzíteni. Az ásatási megfigyelések is alátámasztották, hogy a XVI. században egy beltelken átlagosan két lakóház állt. Összesen 21 lakóházat és 29 gazdasági épületet tártunk fel a XV. század eleje és a XVII. század eleje közti időszakból (természetesen az épületek egy része nem egyszerre állt fenn, használatuk telkenként változóan három-öt periódus között oszlik meg).35 A Szentkirályon feltárt XV-XVII. századi lakóházak mindegyike cölöpvázas szerkezetű volt, a kitöltőfal szintén a tapasztott sárfal valamelyik változata. A 21 egészen vagy részben feltárt lakóház közül eddig azokat a XV. századra keltezhető, osztott tüzelőszerkezetű épületeket ismertettük részletesen, amelyek egy-egy beltelek legkorábbi lakóházát jelentik (4/a., 7., 25. ház). 36 Ezek a XV. század első felében épültek, talán már a század elején, megújításuk, átépítésük vagy bővítésük pedig a XV. 33 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 9-11. 34 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 570-571. 35 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 12-13. 36 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 13-17.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1997; PÁLÓCZI HORVÁTH András 2001. 236-238.