Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

nem lehet pontosan keltezni, sajnos nincs lehetőség arra, hogy a településen belül az egyes építési szokásokat kronológiai összefüggésben tárgyaljuk. A fentebb tárgyalt 15. házon kívül a következő épületek keltezésére vannak adatok: a feltárt lakóházak közül a 17. ház tartható a legkorábbinak, a XTV század végére és a XV. század első felére keltezhető; a 16. ház XVI-XVII. századi; a 18. ház a XVII. század első felében állt fenn; szintén a XVII. században épült az egymás fölé rétegeződő 12. és 13- ház, a későbbi 13. ház valószínűleg megérte a falu 1660 körüli elnéptelenedésétől Az 1960-as évek végétől a Nagykunságban és a Kiskunságban csaknem egyszerre kezdődtek új középkori faluásatások. Selmeczi László a Karcag határában fekvő Orgondaszentmiklós kun szálláson 1971-1973-ban végzett ásatást, ennek során elsőként kísérelte meg egy középkori beltelek szerkezetét megvizsgálni. Az I. sz. beltelken feltárt egy háromhelyiséges lakóházat, a szobában szemeskemencével. Az ásató leírása szerint „a házfalat néhány helyen nagyobb cölöp erősítette, ez azonban nem változtat vályogtégla, esetleg sárfal jellegén". A vályogtéglát nyilvánvalóan kizárhatjuk, bizonyára cölöpvázas szerkezetről van szó. A rakott sárfal sem tűnik valószínűnek, a túrkeve-mórici házakhoz hasonlóan itt is tapasztott sövényfal lehetett, s a nagyobb cölöpök közötti karók helye feltáratlan maradt a meglehetősen nehéz talajban (a házfal nyomai nehezen voltak megfigyelhetők). Az épület középvonalában talált cölöpnyomok a szelementartó ágasfák helyei lehettek (az ásató mestergerendára gondolt).32 A lakóház közelében egy kerek alaprajzú, felszíni építmény volt, melyet Selmeczi L. földhöz rögzített jurtának határozott meg. Alatta egy korábbi, kéthelyiséges lakóház állt. Ugyanezen a beltelken egy cölöpszerkezetú, nyitott gazdasági épület is volt. A II. sz. beltelken két szabálytalan alaprajzú, XVI. századi földbeásott épületet tártak fel, és szintén előkerült egy kör alaprajzú, jurtaként értelmezett épületrészlet. 1982-1983-ban Jászdózsa-Négyszállás (Jász-Nagykun-Szolnok m.) középkori jász településen Selmeczi L. három, szabálytalan négyszögletes alaprajzú, a XHI-XIV. századra keltezhető veremházat tárt fel. 31 BÁLINT Alajos 1962. 73-78, 104, 110.; BENKŐ Elek 1980. 346-348. 32 SELMECZI László 1974. 50.