Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok
feltételezhetünk kő felmenő falú házakat. Legvalószínűbb, hogy a kő alapozásra talpas vázszerkezet került, a kitöltőfalakra viszont nincs közvetlen adatunk. A belülfútésű kemence (2., 4. ház), illetve a szemeskályha alapjai (8. ház) szintén kőből készültek. A 7. és a 8. ház osztófala tapasztott sövényfonatos volt, amit a padlón szétszóródott tapasztásdarabok is bizonyítanak. 27 Ez utóbbi két épület osztófala arra enged következtetni, hogy a főfalak vázkitöltő szerkezete is sövényfonatú volt. A 15. ház minden kétséget kizáróan talpas vázszerkezetű volt, alapozásának módját jól megfigyelték. A házfalak vonalában téglalap keresztmetszetű, 30-40 cm széles sekély árkot ástak, ennek döngölt aljára habarcsba ágyazott köveket raktak, majd erre fektették a talpgerendákat. A habarcs ágyazat megőrizte a gerendák lenyomatát, a gerendák szenük maradványai is több helyen előkerültek. Az osztófal gerendáját belecsapolták a főfal talpgerendájába. A felmenő falak valószínűleg tapasztott sövényfonatosak voltak. 28 Benkő Elek elemzése szerint a 15. ház L alakban egymáshoz csatlakozó A-B. és C-D. helyisége valójában két különböző korú épület, építéstechnikájuk azonban egyezik. A korábbi 15/A-B. ház a XV. század végén és a XVI. század első felében állt fenn, míg a rá merőleges, későbbi 15/C-D. házat XVIXVII. századi cserepek keltezik. 2 9 Témánk szempontjából ez a megállapítás azért tűnik fontosnak, mert azt bizonyítja, hogy a talpas vázszerkezet ezen a településen a XV. század második felében már megvolt, és ugyanazon a telken a későbbiek folyamán is ugyanilyen módon építkeztek. A nyársapáti ásatásokat jogosan bírálták azért, hogy az ásatok a lakóházak alaprajzi elrendezését, periodizációját kevéssé ismerték fel, ezért valójában csak épületrészekről beszélhetünk, hogy legfeljebb a felszínhez közeli rétegeket kutatták, s a feltárt épületmaradványok alatti, korábbi épületek így ismeretlenek maradtak. 30 Mindamellett az ásatás során számtalan értékes részletmegfigyelést tettek, melyek különösen az építőanyagok és faltechnikák szempontjából hasznosíthatók. A nyársapáti ásatások fontos eredménye, hogy először hozott adatokat a késő középkori és kora újkori alföldi népi építkezés változatosságáról. Miután a lakóházak többségét 27 BÁLINT Alajos 1962. 56-60, 63-66. 28 BÁLINT Alajos 1962. 86-98.; SABJÁN Tibor-BuzÁs Miklós 2003. 31, 36. 29 BENKÖ Elek 1980. 342-345. 30 BENKŐ Elek 1980. 342, 420-422.
