Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

I. A FÖLDBE MÉLYÍTETT LAKÓÉPÍTMÉNYEK ÉS A BENNELAKÓK ÉLETVISZONYAI SZABOLCS ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉKBEN A XX. SZÁZADBAN

bélelték ki. Előfordult az is, hogy az egymástól 30-50 cm-re állított karókat vesszővel befonták éppen úgy, mint ahogyan a sövényfalat készítették. A gödör béléséhez azonban nemcsak fát használtak, hanem nádat, napraforgókórót és kukoricaszárat is.... Ilyenkor a sarokoszlopok vonalában ásónyomnyi mélységű árkot ástak, ebbe néhány centiméter vastag nád-, kóró-, kukoricaszár falat állítottak, melynek felső végét a koszorúgerendához rögzítették. A gödör oldala és a földház fala között keletkezett üreget szalmával, szőlővenyigével, gazzal vagy más anyaggal telítették. A teljesen földbe mélyített lakóházak szinte kivétel nélkül szelemenes tető szerkezetűek voltak, amelynél a szelement a vég- és közfalak vonalára állított, a gödör aljába mélyített ágasok támasztották alá. Az építmény befedése a gödör béléséhez hasonlóan igen változatos formában történt. A legtöbb esetben a tetőszerkezet vázára sűrűn egymás mellé vastag, hasított karókat helyeztek. A tetőfedés fejlettebb változata, amikor a szelemenes tetőszerkezet vázára szarufákat fektetnek, melyek felső végét a szelemengerenda fölött gúzsokkal vagy szegekkel erősítették össze; alsó végük a koszorúgerendára támaszkodott úgy, hogy végük azon minden esetben túlnyúlt egészen a gödör széléig. A tetővázat ezután általánosan elterjedt módon belécezték és nádból, vesszőből, sövényből esetleg vályogból készült fallal zárták le. A teljesen földbemélyített lakóházak általában nem rendelkeztek födémszerkezettel. A fal és a tető belső felületét betapasztották és bemeszelték. A ház kisméretű szimpla ablakait a szelemenágas két oldalán képezték ki. Az építmény padlózata mindig döngölt föld volt, melyet általában még sárral is letapasztottak... 13 Mivel a teljesen földbe mélyített lakóházak padlószintje a talajszinthez viszonylag mélyen fekszik, külön problémát jelentett a ház bejáratának gádor kiképzése. A bejárat az építmény belseje felé lejtett, míg a padló szintjét el nem érte. Ezért hosszúsága néha a 3-4 métert is elérte, szélessége 1,2-1,5 méter, míg magassága 1,6-1,8 méter volt. Négy sarkára egy-egy oszlopot állítottak, melyre karvastagságnyi karókat fektettek. A bejárat alsó oszlopai egyben az ajtófélfákat is alkották, s a rájuk helyezett keresztgerenda egyúttal szemöldökfa is volt. A bejárat falát ugyanúgy készítették, mint ahogyan azt a gödör bélésénél láttuk. A gödörházak lényegében csak abban térnek el a teljesen földbe mélyítettektől, hogy padlószintjük nincs olyan mélyen és szilárd, épített, a földfelszín fölé nyúló falazattal rendelkeznek. Ez az eltérés azonban nemcsak szerkezeti szempontból jelentős, hanem azért is, mert az ilyen épületek tulajdonképpen átmenetet képeznek a földbe mélyített és a földfelszín feletti lakóházak között. További különbségek, hogy több esetben még födémszerkezetük is van, s hiányzik a fentebb leírt bejárattípus (gádor). A ház gödrének mélysége 40-100 cm között mozgott. A fal építését rendszerint a gödörben kezdték meg, s úgy emelték 60-120 cm-re a talajszint fölé. A fal építésének technikája igen változatos... A favázas technikák közül elsősorban a sövény- és nádfalat, a karóval szilárdított sárfalat alkalmazták, de gyakori volt a fecskerakás,- a hant-, a vert- és a vályogfal építése is... A gödörházak néhány esetben már födémszerkezettel, padlással is rendelkeztek. Ez az építészeti elem elsősorban olyan lakóházaknál fordult elő, amelyek felépítése azonos a földfelszín feletti házakéval. Megkülönböztető jegyük csupán a padlószint csekély mértékú sülylyesztése. A padlás alkalmazásának mértékéről nincs pontos ismeretünk. Ez a háztípus is döntő mértékben szelemenes tetőszerkezettel készült. Az ágasfás szelemenes szerkezet mellett azonban itt már az ollólábas tetőszerkezet is előfordult. A tetőfedés anyaga a legtöbb esetben nád, melyet már nem látnak el földborítással. A falakat minden esetben tapasztják és meszelik. Ha az épületnek nincs padlása, a nádtetőt belül is betapasztják és szintén meszelik.... Ezek az építmények nem minden esetben rendelkeznek a ház falán túlnyúló bejárattal. A ház egyetlen szabad nyíló ajtaja többnyire az egyik rövid 13 Uo. mint 2. 140 p.