Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
I. A FÖLDBE MÉLYÍTETT LAKÓÉPÍTMÉNYEK ÉS A BENNELAKÓK ÉLETVISZONYAI SZABOLCS ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉKBEN A XX. SZÁZADBAN
asszonyrésznek nevezett pusztán volt alkalmam szemlélni. Ezek ugyanis napraforgókóróvázra sipka alakúlag hányt földből állanak, kör alakúak, átmérőjük 2-3 m, s a bebuvónyíláson kívül még felül a füst számára bírnak lyukkal. Putriház még Adonyban fordul elő, van 15..."8 Ugyanitt számol be a nagykállói járás községeiben lévő házak és azok szobáinak számáról. Ebben az időben a 304 lakosú Kiskállóban volt legrosszabb a helyzet, mert a község 32 házában 32 szoba volt mindössze. Valamennyi lakóház csak egy szobás volt. Vagy a 740 lakosú Biriben lévő 56 házban 60 szoba volt. 9 Az I. világháború (1914-1918) még súlyosbította a helyzetet. 1920-ban is Nyíregyházán volt a legnagyobb lakásínség. 10 „...1926-ban is található volt a vármegyében elvétve olyan gazdaság, ahol két-három család lakik egy szobában...." 11 2.) A földbe mélyített lakó építmények építési módozatai és technikai megoldásuk A megyében a földházak nagy többsége veremház, kisebb számban pedig gödörlakás és partlakás volt. A gödörlakásokat Szabolcsban a nép, de a hatóság is bogárhátú háznak nevezte. Partlakások egyes folyó, kanálispartokba (pl. Tímár, Paszab) vagy temetőpartokba (pl. 1920-1950. Kótaj-Újfalu stb.) a földbe úgy voltak beépítve, hogy csak az ajtók látszottak. „A veremházak esetében a ház épített fallal egyáltalán nem rendelkezik. Az építmény földbe mélyítése olyan mértékű, hogy a gödör önmagában alkotja a teljes falmagasságot. A tetőzet közvetlenül a gödör szélére támaszkodik, s ennek megfelelően csak az emelkedik a talajszint fölé. A gödörlakásoknál különböző mértékben csökkentik ugyan a padlószintet, de a természetes gödörfalat a talajszint fölé nyúló mesterséges falazat egészíti ki. Mindkét változat építésének fontos mozzanata a ház helyének kijelölése, amelyet jelentősen befolyásolnak a földrajzi adottságok. Különösen vonatkozik ez a veremházakra. Ilyeneket ugyanis csak ott lehet biztonságosan építeni, ahol a talajvíz alacsony... A talajadottságoktól függően különböző módon alakították ki az épület gödrét. A lazább, homokos talajú vidéken, így a Nyírségben,... a gödröt kissé befelé haladva, ferdén ásták, hogy a fal be ne omoljon... 12 A gödör mérete a család szociális helyzetéhez és létszámához igazodik. „...A talaj adottságoktól függően különböző mértékben és módon biztosították a gödör falának - magának az egész háznak - a szilárdságát. Míg az Alföld északi területein és a Tiszántúl déli részén a gödör falát semmivel sem bélelik, csupán egyszerű tapasztassál látták el, más területeken a fal és a tetőzet szilárdságát különböző favázas szerkezetekkel biztosították. A Nyírség déli részén, Debrecen környékén és a Hajdúságban pl. a ház gödrének sarkainál vastag oszlopokat ástak a földbe, melyeket felső végükön vékonyabb koszorúgerendákkal kötöttek össze. Gyakori volt, hogy a ház gödrét szorosan egymás mellé állított, alsó végükkel a gödör aljára támaszkodó, felső végükkel a koszorúgerendához szegezett karókkal 8 SZSZBML IV.B. 411. VIII.2/1884. 9 Uo. mint 8. 10 SZSZBML. IV. B. 402. Szabolcs és Ung vármegyék alispánjának 27 900/1926. K. számú jelentése a vármegye közönségéhez a vármegyei közigazgatás 1921. I. félévi állapotáról 45.p. 11 Uo. mint 10. 12 Uo. mint 2. 138 p.
