Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Ki ez a Szindbád? Szokás úgy emlegetni, mint afféle modern Casanovát. S ahogyan megy egyik nőtől a másikhoz, abban tagadhatatlanul van valami Casanovából is. Szindbád azonban mégsem egyszerűen kalandor, s bár a szerelem mellett nagy szakértője az ételek ízeinek is, nem üres életélvező. Sokkal inkább az örök kutató ő, aki minden szerelmében az emberi élet újabb titkait, teljesebb értelmét keresi. A Szindbád-novellák új korszaka kezdetét jelentették az író pályáján. Ekkor került közelebbi kapcsolatba Adyval és általában a Nyugat írógárdájával is. Jellemző, hogy míg korábbi kötetei többnyire a Singer és Wolfner cégnél jelentek meg, a Szindbád ifjúságát már a Nyugat könyvkiadó-vállalata adta ki. Az igazi sikert azonban csak a következő regény, A vörös postakocsi hozta meg számára. A mű első ízben 1913-ban folytatásokban jelent meg a Hétben, majd még ugyanabban az évben könyv alakban is. A Nyugatban Ady írt a regényről lelkes hangú kritikát. „Könnyes, drága, gyönyörű könyv"-nek, egy „prózaizált és Krúdysított, de mégis annyira belső versű Byron-hősköltemény"-nek, egy „mindenkitől nemesen különböző, erős poéta írásá"-nak nevezte. Saját ifjúkorának s a századforduló Budapestjének történetét írta meg Krúdy A vörös postakocsiban, vagy ahogy Ady mondta: „... eldalolta tegnapi ifjúságának boszorkányos muzsikájú dalát". A regény valóban rengeteg önéletrajzi vonatkozást tartalmaz, mégsem ezek megírása volt az író elsődleges célja. Egy nyíltan tendenciózus, nagy, leleplező művet akart írni a korabeli Budapestről, könyörtelen élességgel feltárva korának ellentmondásait, a társadalom erkölcsi züllöttségét, a hazugság álarca mögé rejtett igazi arcát. Nyíltan is bevallja a mű előszavában, hogy Le Sage sánta ördögének szerepére vállalkozik, aki leemeli Madrid háztetőit, és úgy mutatja meg az emberek életét Don Cleofásnak, a diáknak. Mi látható Krúdy világában a leemelt háztetők alatt? „Emberi arcok, alakok és hangok, amelyek mellettünk elsuhannak, ismerősök, ismeretlenek; ostobák és okosok találkája, tolvajok és hamispénzverők gyülekezete, a becsületes ember, mint a fehérholló, ellenben több ékszerrel és erkölccsel kalmárkodó úr és hölgy; a pesti vásár, amint valaki az ablakon át nézi a dolgokat. Az urak és hölgyek ruha nélkül közlekednek, a sánta ördög benéz a háztetőkön..." {A vörös postakocsi. 9. lap.) Két világot mutat be Krúdy e regényében, az arisztokrácia és a polgárság világát. A letűnő, már csak külső formákban, gesztusokban élő arisztokrácia -56-