Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

a rozsdás kardokat a múzeumból kölcsönzik, az asszonyok nyakán ragyogó drága ékszereket a zálogos adja kölcsön egy napra. Sőt még a lovasok, a díszbe öltözött hajdúk, a hintó mellett lépkedő huszárok, a szolgák sem igaziak. Családtagok, Gaálok azok is valamennyien, akik csak a pompa emelésére öltöznek inasoknak, szolgáknak. Az egyik Gaál-lány esküvőjére aztán egyszer véletlenül igazi grófok is eljönnek, és magukkal hoznak egy itt időző, unatkozó angol lordot. A lord az esküvő után udvariasságból valami olyan kijelentést tesz, hogy a szép menyaszszonyt ő is szívesen feleségül vette volna. Sajnálják a Gaálok, hogy már késő, de nem tehetnek semmit. A lord elutazik. Gaál Sárika azonban három hónap múlva ott hagyja a férjét, mert az megsértette őt, őt, aki angol lordné lehetett volna. Közben olyan híreket hallanak, hogy a lord ismét Magyarországra jön. Erre sürgősen kieszközlik a válást, „azóta pedig Döngödön várják, várják a mesebeli angol lordot." A donquijote-izmus megszállottai mellett a különcöknek, mániákusoknak, hóbortosoknak még sokféle típusával találkozhatunk Krúdy írásaiban. Bizonyára nem véletlen, hogy dzsentri tárgyú novelláinak egyik leggyakrabban visszatérő motívuma a legendás eredetű, titokzatos kincs keresése. Az egyes művekben a kincsmotívum természetesen más-más szerepet játszik, azonban majdnem mindig úgy jelenik meg, mint a menthetetlenül elbukott emberek egyetlen és utolsó mentsége, az egyedül üdvözítő csoda, amelyben ugyan már senki sem hisz, de amelyről mégis oly jó elábrándozni. A Regény a zöld házról című elbeszélés világtól elzárkózott hőse, Görög Tamás állandóan valami legendás kincset keres, amelyet valamelyik őse rejtett el a házban. Az álmok hőse című kötet egyik novellájának főalakjáról, a rokonai nyakán élősködő furfangos Herepiről is az a legenda kering, hogy titokzatos kincset őriz a csizmaszárában. Ezért kényeztetik kapzsi rokonai, remélve, hogy mesés gazdagságát rájuk hagyja (A ravasz Herepi). Egy sikkasztás története című novellájában Zathureczky híres bundájának históriáját mondja el, amelybe apja óriási kincset rejtett. Ez a legendás kincs-motívum jelentkezik A bűvös erszényben is. Viczky Eduárd nagy zöldselyem erszénye áll a cselekmény középpontjában, amelyről az a hír járja, hogy kifogyhatatlan. Ezt az erszényt keresi fia, Viczy Gábor, ezért feszíti fel apja koporsóját, és ezért bolondul meg, amikor kiderül, hogy a kifogyhatatlannak hitt bűvös erszény - üres! -29-