Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Krúdy itthon -A Rezeda Kázmér szép élete bemutatója elé Krúdy-bemutató lesz ma a színházban. A korábbi vígszínházi előadás után a nyíregyházi közönség is megismerkedhet a Rezeda Kázmér szép élete című színpadi játékkal, amelyet Krúdy műveinek felhasználásával Kapás Dezső írt színpadra. Úgy látszik, az a Krúdy-reneszánsz, amelynek az utóbbi másfél-két évtizedben a könyvkiadásban, a filmvásznon és a képernyőn tanúi lehettünk, a színpadot sem hagyhatta érintetlenül. Kapás Dezső előbb A vörös postakocsii állította színpadra, majd a Rezeda Kázmér szép életének adaptációját készítette el. Ami életében nem sikerült Krúdynak, azt most, évtizedekkel halála után végre elérte: színpadi szerző lett. Közismert, hogy a dráma csak nagyon periférikus helyet foglal el Krúdy hatalmas életművében. Kezdő újságíró korában, Debrecenben egy ideig színházi kritikus is volt, később azonban nem kötődött olyan szorosan Thália világához, mint oly sokan kortársai közül. Csak az 1910-es években, első igazi nagy írói győzelmei, a SzindbádésA vörös postakocsi után fordult figyelme átmenetileg a színház felé. Lehet, hogy épp a novellákkal és regényekkel aratott zajos sikerek bátorították fel, hogy a színpadon is próbát tegyen, lehet, hogy a kortársi magyar drámairodalom káprázatos külföldi hódításai csábították őt is, bizonyos azonban, hogy hamar fel kellett adnia ábrándjait. Első egész estét betöltő darabját, a Zoltánkát 1913-ban mutatta be a Magyar Színház. Petőfi tragikus sorsú fiáról és Szendrey Júliáról korábban is többször írt már Krúdy, de sem az irodalomtörténeti érdekességű téma, sem a rangos szereposztás (Aczél Ilona, Törzs Jenő, Csortos Gyula) nem tudta sikerre vinni a művet. így érthető, hogy a következő kísérletre csak évekkel később, 1918-ban szánta el magát az író. A Nemzeti Színház akkori igazgatójának felkérésére A vöröspostakocsi színpadi változatát készítette el. Mire azonban a mű elkészült, nemcsak a Nemzeti Színház vezetésében következett be változás, hanem az egész társadalomban is, s a Tanácsköztársaság bukása után kialakult új helyzetben szó sem lehetett többé Krúdy-bemutatóról. Ez véglegesen elvette az író kedvét a színházzal való további próbálkozásoktól, s -155-